Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Péter János külügyminiszter beszéde az Országgyűlés 1970. március 4-i ülésén

az európai biztonság egyetemes problémái kölcsönösen elfogadható megoldásának együttes keresését. A két fél a leszerelés érdekében további fokozott erőfeszítéseket tart szükségesnek. Ügy vélik, hogy az atomfegyverek elterjedését megakadályozó szerződés aláírása lényegesen hozzájárul a nemzetközi biztonság erősítéséhez. Határozottan támogatják az általános és teljes leszereléshez vezető lépéseket. Hangsúlyozták, hogy a részleges vagy regionális intézkedések kedvező hatással lehetnek a fegyverkezés csökkentésére vagy befagyasztására. A két miniszter komoly aggodalmát nyilvánította a veszélyes vietnami és közel-keleti helyzet miatt. Remélik, hogy a folyamatban levő tárgyalások hozzájárulnak ahhoz, hogy a vietnami nép érdekeit figyelembe véve méltányos rendezéssel véget érjen a vietnami háború. A közel-keleti kérdésben kifejtették azt a véleményüket, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-i határozata ésszerű alapot szolgáltat tartós és kiegyensúlyozott béke megteremtésére. E térségek problémáinak megoldása kedvezően befolyásolhatja a világ békéjét. A miniszterek megállapították, hogy a magyar—belga megbeszélések gyümölcsözőnek bizonyultak, hasznosnak tartják véleménycserék és tanácskozások folytatását a két ország külügyminisztériumai között, akár miniszteri, akár szakértői szinten. MÁRCIUS PÉTER JANOS KÜLÜGYMINISZTER BESZÉDE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 4 1970. MÁRCIUS 4-1 ÜLÉSÉN A miniszterelnöki beszámoló feltárta jelenlegi belpolitikai, gazdasági, kulturális helyzetünket, eredményeinket, nagyon jelentős eredményeinket, problémáinkat is őszintén és nyíltan. Feltárta a közeli és távolabbi jövőre irányuló terveinket nagy távlatokban, az ezekkel összefüggő gondjainkat is. Feltárta azokat a feladatokat, amelyek terveink megvalósításában ránk hárulnak, s ezek során utalt azokra a nemzetközi összefüggésekre, amelyektől részben függ belpolitikai terveinknek a megvalósítása. Utalt a nemzetközi viszonyok általános változására is, és utalt arra, hogy belpolitikai tervezésünket, külpolitikai tevékenységünket össze kell hangolni azokkal az árnyalt változásokkal, amelyek a nemzetközi helyzetben végbemennek. A mi belpolitikai viszonyaink amellett, hogy sok tekintetben függnek a nemzetközi feltételektől, egyúttal hatnak is, pozitív vagy negatív értelemben, akármilyen szerény arányokban is, a nemzetközi viszonyokra. Az a feladatom, tisztelt Országgyűlés, hogy ebben a külpolitikai beszámolóban, csatlakozva a Fock Jenő elvtárs által előadott kormánybeszámolóhoz, nem-