Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Nyers Rezsőnek, az MSZMP KB titkárának beszéde az MSZMP X. kongresszusán (Részlet)

A legkorszerűbb, zárt ciklusú sertéstelepek létesítésére pedig a hatalmas hústermelési program keretében 3 milliárdnyit ruházunk be a következő években, ennek mintegy 30%-a szintén importból származik. Nyers elvtárs ezután a nemzetközi pénz- és hitellehetőségek felhasználásáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy e tekintetben is megbízható partnerei akarunk maradni a szocialista országoknak és a tőkésvilágbeli ügyfeleinknek. Az 1975-ig rubelben tervezett hitelműveletek a nyújtott és felvett hitelek egyensúlyát mutatják, a hitel révén összességében nem tervezzük kiegészíteni nemzeti jövedelmünket. Dollárviszonylatban olyan hitelpolitikát folytatunk, hogy a fizetési mérleg kiegyensúlyozottsága mellett beruházási jellegű, középlejáratú hitelekkel segítsük a technika korszerűsítését hazánkban. Emellett lehetőségeinkhez képest dollárhitelek nyújtásával segítjük a magyar gépexport bővítését a világpiacon. Nemzetközi együttműködésünk sajátos területét képezi az úgynevezett láthatatlan export, ennek fenntartása és fejlesztése érdekünk. Az eddigi vonalon haladva fejleszteni akarjuk idegenforgalmunkat, amely két ötéves terv alatt megsokszorozódott. Ma már évente 4 millió külföldi látogat hazánkba és egymilliónyi magyar utazik külföldre. Emellett fejleszteni kell hazánk láthatatlan exportjának másik fajtáját, a különböző tranzittevékenységünket, mert azokkal egyszerre szolgálhatjuk az európai országokat és hazánk boldogulását. Évente 2 millió ember utazik át, sok millió tonna áruszállítmány megy keresztül hazánkon és fokozatosan növekszik a kereskedelmi, kulturális és kommunikációs szolgáltatások iránt a szükséglet. Tisztelt elvtársak! Nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a KGST XXIII. ülésszaka 1969 áprilisában magáévá tette az integráció eszméjét és megindulhatott a megvalósítás tervének kidolgozása. Éppen, mert nagyon nagy kérdésről van szó, a magunk részéről sohasem tekintettük elsőrendűnek a sietséget, sokkal inkább az alaposságot. Ma is ezt valljuk. A programkészítés napjainkban még folyik, annak átfogó értékelése nem lehetséges. Tudjuk már, hogy a jelenből nem ugorhatunk át egy csapásra a tervezett jövőbe. Mit soroljunk az integráció célrendszerébe? A célok összessége magában foglalja azt, hogy utat nyissunk minden tagországban a gazdasági hatékonyság gyorsabb növelésének, hogy nemzetközivé tegyük a termelési kooperációt, hogy sokoldalúan szakosítsuk a kulcsiparágakat, hogy a közös igények alapján fejlesszük a termelés nyersanyag- és energiabázisát, hogy bővítsük és folyamatossá tegyük a fogyasztási cikkek egymás közötti cseréjét. A célokban való egyetértés felé biztos léptekkel haladunk. Milyen legyen az integráció eszközrendszere? Elvileg tisztázott, hogy az eszközrendszerben három dolgot kell szervesen összekapcsolni: az országok közti gazdaságpolitikai konzultációt, a népgazdasági tervek egyeztetését és a sokoldalú közgazdasági szabályok, szabályozók rendszerét. Nem tisztázott még ennek a három tényezőnek az összefüggése és helyes szerepmegosztása. Lényeges előrelépés mutatkozik a rendszeres gazdaságpolitikai konzultációk kérdésében. Ezek részint kölcsönös információt nyújtanak a tag-