Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - Nyers Rezsőnek, az MSZMP KB titkárának beszéde az MSZMP X. kongresszusán (Részlet)

követeli, hogy gazdaságpolitikánk a nemzetközi gazdasági együttműködés dinamikus fejlesztésére irányuljon, mégpedig minden országgal, amellyel a kölcsönös érdekek alapján lehetséges. Mint Kádár és Fock elvtársak is aláhúzták, különösképpen szorgalmazzuk a gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval, kiemelkedő fontosságú partnerünkkel és a többi testvéri országgal, amelyekkel együtt építjük a szocializmust. Ahhoz, hogy ezt az orientációt sikerre vigyük a gyakorlatban, az állami munkában fejleszteni kell az államközi együttműködést, annak rendszerét is, módszerét is, gyakorlatát is. A közvéleményben erősíteni kell annak tudatát, hogy népgazdaságunk nemzetközi versenyképességének növelése osztály cél ja a munkásságnak, mert a társadalmi haladást segíti és nemzeti célja a magyar népnek, mert nemzetünk becsületét szolgálja, életszínvonalát és egész jövőjét biztosítja. A magyar népgazdaság fejlődésének a negyedik ötéves terv időszakában is jellemzője lesz a külkereskedelmi érzékenység fokozódása. A külkereskedelem növekedési üteme felülmúlja a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. Minden 1%-nyi nemzetijövedelem-növekedés összekapcsolódik legalább 1,5%-nyi külkereskedelmi forgalomemelkedéssel, öt év távlatában a külkereskedelmi forgalom 43%-os növekedésével számolunk. A terv szerint az átlagosnál nagyobb ütemben, 47—48%kal növekszik kereskedelmünk a KGST-országokkal. Nagyon sok ténnyel és adattal lehet jellemezni, hogy most és a következő években miként fejlődik a KGST-országokkal a kétoldalú termelési kooperáció. Egyik legjelentősebb nemzetközi együttműködésünket, a közútijármű-kooperációt máris intenzíven folytatjuk a Szovjetunióval és Lengyelországgal, s igyekszünk azt kiterjeszteni más szocialista országok viszonylatában. Folyamatosan és lendületen fejlődik a szovjet—magyar olajipari együttműködés, épül a második Barátság-olajvezeték, és 1975-ig a szovjet nyersolajszállítás 4 millió tonnáról évi 6,5 millió tonnára növekszik. Hamarosan kezdetét veszi a magyar—szovjet olefinegyezmény végrehajtása, amelynek keretében világszínvonalon is gazdaságos méretekben termelünk majd etilént és propilént és cseréljük ki a Szovjetunióban gyártott vegyipari termékekkel. Megkezdjük hazánk és a Lengyel Népköztársaság kooperációját a vegyi szálak termelésében és cseréjében, amely mind a két ország számára gazdaságosabb termelést és beruházási megtakarítást eredményez. Fejlesztjük Csehszlovákiával a gépgyártási és fogyasztásicikktermelési kooperációt. Mostanában bontakozik majd ki a szocialista országok sokoldalú kooperációja a számítástechnika viszonylatában, amely a Szovjetunió kezdeményezésére indult meg. Eredményesen folyik a bolgár—magyar együttműködés a szódagyártásban. Széles körű államközi együttműködés bontakozik ki a mezőgazdaságban és az élelmiszer-termelésben a bolgár—szovjet— NDK—magyar állami szervek között. A nemzetközi együttműködés különösen gyors fejlődésére van kilátás a vegyiparban és a gépiparban, emellett a termelés minden területén a beruházásokban. Például a textil- és textilruházati ipar nagyarányú rekonstrukciójának 12 milliárd forintnyi ráfordításából több mint 6 milliárd forint értékű a gépimport, 50%-ban szocialista, 50%-ban tőkés viszonylatból.