Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Április - Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján (Részletek)

jelensége, amely pontosan megegyezett a szocialista világforradalomnak Lenin által felrajzolt távlataival: előbb egy országban — s ezt követően fokozatosan más országokban is győzött a szocialista forradalom, s ezek az országok egységbe tömörültek a világkapitalizmussal szemben. Magától értetődik, hogy a szocialista világ csak akkor tud eleget tenni küldetésének, ha az egyes szocialista országok állandóan fejlesztik rendszerüket, és erősítik az egész szocialista közösség egységét, ha az imperializmus ellen vívott harcban szerzett tapasztalatok alapján állandóan tökéletesítik politikai stratégiájukat és taktikájukat. Ma az imperializmus fenyegető nyomása minden korábbinál jobban megköveteli, hogy a szocialista országok tovább erősítsék politikai és katonai együttműködésüket. A nemzetközi élet kérdéseit: a vietnami háború megszüntetését, a közel-keleti izraeli agresszió felszámolását, az európai biztonság megerősítését — s bármely más, menet közben keletkezett kérdést — csak úgy lehet a béke, a szocializmus javára megoldani, ha a szocialista országok egyeztetett közös platform alapján, egységesen lépnek fel minden fórumon. A szocialista építés ma önálló nemzeti államok és önálló nemzetgazdaságok keretei között folyik. Ez törvényszerű jelenség. De mindig szem előtt kell tartani, hogy a szocializmusnak nemcsak az elmélete, hanem a gyakorlata is nemzetközi. A szocializmus természeténél fogva nemzetközi jellegű. Építése minden országban nemzeti keretek között kezdődik, de ugyanott befejezni nem lehet. A szocialista országok egymás közötti tevékenységét mindinkább áthatja a szocialista internacionalizmus szelleme. Bővülő kapcsolataikban sorra-rendre áttörik a nemzeti elzárkózás és elkülönülés régi korlátait. Csakis ezen az úton lehet a szocialista világrendszer gyors tempóban növekvő termelőerőit és termelőberendezéseit a legésszerűbben, a leghatékonyabban, leginkább tudományos módon kihasználni. A szocialista világrendszer erősödésében meghatározó szerepe van a gazdasági együttműködés elmélyítésének, a szocialista nemzetközi munkamegosztás kialakításának. A szocialista világrendszer országait összekötő legerősebb kapocs a munkásosztály érdekeinek nemzetközi azonossága: a proletár internacionalizmus. Ennek tartalma korunkban kiszélesedett és gazdagodott. A proletár internacionalizmus a marxista—leninista munkáspártok, sőt — a pártok keretén túlmenően — az egész nemzetközi munkásosztály harci-politikai egységét jelenti. Korunkban pedig, amikor a szocialista társadalmi rend már !4 országban győzött és kialakult a szocialista világrendszer, a proletár internacionalizmus nagy ereje elsősorban a szocialista országok egységében, sokoldalú együttműködésében és közös nemzetközi fellépésében kell hogy érvényre jusson. Ezenkívül a szocialista országok internacionalizmusa magában foglalja a szolidaritást és együttműködést a tőkésországokban a kizsákmányolás és a háborús politika ellen harcoló tömegekkel, valamint a gyarmati rabságból felszabadult, önálló nemzeti fejlődés útjára lépett népekkel, továbbá a még ma is elnyomatásban szenvedő népek felszabadító harcaival. A proletár internacionalizmus magva és alapvető kritériuma ma is az első szocialista államhoz, a kommunizmus úttö-