Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1970

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Péter János külügyminiszter beszéde az Országgyűlés 1970. március 4-i ülésén

történt és amelyeknek fő témája az európai béke és biztonság ügyének az előbbre vitele. Mindezeknek a megbeszéléseknek, alapján világos, hogy a különböző társadalmi viszonyok között élő európai országok biztonsági konferenciájának összehívásával kapcsolatban már csak néhány nyitott és vitatott kérdés van. De természetesen el kell ismerni, hogy ez a néhány vitatott kérdés nem lényegtelen. Vannak ugyanis, akik szeretnék látni az európai fegyverkezési viszonyok problémáit. A szocialista országoknak ilyen téren sok kezdeményező javaslatuk volt korábban, ezeket sohasem vonták vissza, ma is érvényben vannak. De kérdés, hogy az első európai biztonsági konferencián lehet-e és helyes-e ilyen kérdéseket vitatni és lehet-e ilyen kérdésekben közös elhatározásokra jutni. Figyelembe kell venni a bonyolult európai viszonyokat és olyan kérdéseket kell napirendre tűzni, amelyekben lehetséges a rendkívül különböző viszonyok között élő európai országoknak együttesen foglalni állást. Vannak, akik a biztonsági konferencia sikere előfeltételeként azt tekintik, hogy legyen előrehaladás a nyugat-berlini megbeszélésben, a helsinki, illetve bécsi stratégiai atomfegyver-tárgyaláson, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, a lengyel—nyugatnémet, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között elkezdődött megbeszéléseken. Mi természetesen tudjuk, mert ez a napnál világosabb, hogy ezen a téren minden megbeszélés, bármelyik megbeszélés akármilyen szerény előrehaladása is segít az európai konferencia összehívásában és eredményessé tételében. Viszont ennél sokkal fontosabb, hogy az európai konferencia már annyira előkészített állapotban van, hogy kudarcot a jelenlegi európai viszonyok között sem vallhatna, megtartása viszont új lendületet adhatna mindezeknek a kérdéseknek, amelyekben való előrehaladást egyesek a konferencia összehívása előfeltételének szeretnék feltüntetni. Mi készek vagyunk a konferenciára már ma. Megtartása természetesen ennek ellenére csak akkor lehet lehetséges, amikor a többi érdekelt ország is felkészültnek érzi magát erre a konferenciára. A felkészültség tudatának ez a fokozása jelenti ma az európai diplomácia legsürgetőbb feladatát a kelet—nyugati tárgyalások sorában. Tisztelt Országgyűlés! Az európai biztonsági konferencia és az európai biztonsági rendszer kidolgozása egymással egybetartozó, de ugyanakkor egymástól különálló ügy. Minden jel azt mutatja, hogy az európai biztonsági konferenciát már semmiféle erő nem tudja megakadályozni, de ha mégis bekövetkeznék ez, akkor is feladatuk lenne az európai országoknak, hogy új módokon keressék az európai biztonság megteremtését. Az európai biztonsági konferencia a jelenlegi európai viszonyok között a mainál biztonságosabb európai biztonsági rendszer megteremtésének legfontosabb eszköze. A mi számunkra az európai biztonsági konferencia nem végcél, hanem fontos alkalom a cél elérésében. A mi számunkra a biztonsági konferencia nem propagandakérdés, hanem általa a lényegre törekszünk, az európai népek békéjének és biztonságának megerősítésére, s ezen belül a világ más tájain az izzó gócok oltására. Annak ellenére, hogy az európai biztonsági konferencia egybehívását