Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Szurdi István belkereskedelmi miniszter beszéde a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek értekezletén (Részletek)

A szocializmust építő Magyarország - mint a KGST egyik alapító tagja mindig fontos politikai és gazdasági feladatának tekintette a KGST tagállamaival való mind szorosabb és sokoldalúbb együttműködést. Az elmúlt két évtized tapasztalatai és eredményei teljes mértékben bizonyítják, hogy gazdasági szövetségünkben való aktív részvételünk legközvetlenebb nemzeti érdekünk, amely teljes mértékben összefonódik a többi szocialista ország közös, internacionalista érdekeivel. A magyar népgazdaság számára különösen jelentős a nemzetközi árucsereforgalom, hiszen nemzeti jövedelmünk mintegy 40%-a realizálódik a külkereskedelem útján. Ez a tény is bizonyítja a mostani tanácskozás jelentőségét, a belkereskedelmi miniszterek értekezletének fontosságát. Korunkban mindjobban kibontakozik egy olyan világméretű tudományos és műszaki forradalom, amely megköveteli, hogy a mi gazdasági szövetségünkben - a KGST-benis - jobban, mint eddig, egyesítsük anyagi és szellemi erőinket. E szorosabb gazdasági összefogást, egy sokoldalúbb gazdasági szövetség, egy integráció létrehozását indokolja az a körülmény is, hogy a szocialista fejlődés nagyobb követelményeket és újabb igényeket támaszt valamennyi KGSTtagországban. Ezek kielégítésére a nemzetközi együttműködés új és hathatósabb ösztönzőit, új szervezeti formáit kell megtalálnunk. Országainkban a szocialista fejlődés - különösen a kisebb szocialista országokban - világosan megmutatta, hogy újabb sikereket elérni csak nemzetközi összefogással lehetséges. Az élet azt bizonyította, hogy az az út, amelyen elindultunk - a sokoldalú gazdasági együttműködés útja - helyes volt. Pártjaink és kormányaink most azon fáradoznak, hogy a KGST-ben folytatott együttműködésünket az érdekeltségüket bejelentő országok között tovább fejlesszük. Ezt az alkalmat fel szeretném használni arra, hogy köszönetet mondjak testvérpártjainknak azokért a javaslatokért, amelyeket hozzánk a nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztése érdekében eljuttattak. Biztosak vagyunk abban, hogy a közeljövőben megtartandó felsőszintű tanácskozáson további jelentős lépéseket teszünk a mind gyümölcsözőbb nemzetközi összefogás, egy szocialista integráció kialakítása érdekében. SZURDI ISTVÁN BELKERESKEDELMI MI NISZTER BESZÉDE A KGST-ORSZÁGOK BELKERESKEDELMI 19 MINISZTEREINEK ÉRTEKEZLETÉN (RÉSZLETEK) A KGST Végrehajtó Bizottsága 1968. szeptember 24-26-i, 36. ülésén megtárgyalta és célszerűnek tartotta a tagállamok belkereskedelmi miniszterei értekezletének megalakulását és rendszeres tanácskozásait. Az első értekezlet megszervezésével a Végrehajtó Bizottság a Magyar Népköztársaság Belkereskedelmi Minisztériumát bízta meg. 1964-ig a kapcsolatok spontán alakultak, azt követően váltak szervezetté és rendszeressé. Mind nagyobb szerepet kapott az árucsere-forgalom új csatornája, a belkereskedelmi választékcsere országaink között. 1966-tól a kétoldalú gazdasági-műszaki együttműködési kormánybizottságok nagy része mellett belkereskedelmi munkacsoportok jöttek létre.