Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1969

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Február - Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója az ig68. évi gazdasági eredményekről (Részletek)

vei, noha részletelőirányzataink teljesítése nem mindenben kielégítő. Az 1968. évi népgazdasági terv a külkereskedelemmel kapcsolatban - a belső piaci egyensúly biztosítását tekintve - elsődlegesen a szocialista országokból származó import jelentős növelését, valamint a tőkés export mérsékelt fokozását tűzte ki célul. Tavaly a szocialista országokkal lebonyolított áruforgalmunk 7,2%-kal növekedett, míg a tőkésországokkal folytatott kereskedelmünk forgalma 3%-kal volt kevesebb, mint 1967-ben. A szocialista országokba irányuló kivitelünk gyorsabban fejlődött, mint a behozatal. A szocialista országok piacain tapasztalható kereslet, a kedvező értékesítési lehetőségek jelentősen segítették exportunk bővülését. Ehhez járult az, hogy a szocialista országokkal kötött megállapodásaink számos termelővállalat kapacitásának jelentős részét kötik le, és ezek a vállalatok a nyereség fokozásának lehetőségét a szocialista országokba irányuló export növelésében látták. Nem tekinthető kielégítőnek a szocialista országokból származó import növelésére való törekvés. Az államközi és más belső intézkedések ellenére az importlehetőségek nem kerültek kellőképpen kihasználásra. A szocialista országok szállítási lehetőségeinek jobb megismerése, továbbá a központi intézkedések megtétele mellett, a gazdasági együttműködés új formáinak szélesebb körű alkalmazásával el kell jutnunk oda, hogy ezekből az államokból származó behozatalunk növekedhessen. A tőkésországokkal bonyolított forgalom egyenlege az előző évekénél kedvezőbben alakult. Általános az a tapasztalat, hogy az élénk belföldi kereslçt és az adott szocialista exportlehetőségek mellett, illetve ezek miatt a vállalatok még nem fordítottak kellő gondot a tőkés piacokon is gazdaságosan értékesíthető termékek előállítására, versenyképességük fokozására, új piacok feltárására. Mindez tükröződik a tőkés export alakulásában is ; a kevésbé gazdaságos termékek exportját tudatosan fékeztük, így a mezőgazdasági termékek világpiaci árának csökkenése (és részben a helyenként fellépett állatbetegségek) miatt jelentős mezőgazdasági export nem valósult meg, és visszaesett a gépipari export is. A termelési struktúra változása, illetve megváltoztatása, a külső piac igényeinek megfelelően, nem rövid lejáratú feladat. Exportunk áruösszetételében 1968-ban még nem következhettek be jelentősebb változások. A szocialista országokba irányuló gépexportunk tavaly szembetűnően megnövekedett. Emelkedett a fogyasztási cikkek, kisebb mértékben pedig az élelmiszeripari termékek részesedése. A tőkés export összetételében is bekövetkezett némi változás. Növekedett a fogyasztási cikkek, a könnyűipari termékek aránya, viszont csökkent - az említett okok miatt - a mezőgazdasági termékek részesedése. Kérdés: Hogyan értékeli az 1968. évi szocialista államközi megállapodások végrehajtását? Válasz: Az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolataink fejlesztése elsődleges cél volt. A forgalom adataiban is ez a törekvés tükröződik. Az értékeléshez hozzátartozik, hogy a magyar gazdasági mechanizmus reformja az alkalmazott közgazdasági szabályozók