Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Közkincsünk: a kollektív tapasztalat. Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának cikke a ,,Pravdá"-ban

meg alkalmazni a marxista elméletet és kialakítani politikáját az osztályharc eltérő és bonyolult körülményei között. Sokéves tapasztalatát semmi sem pótolhatja; a pártnak és a munkásosztálynak ez a legjobb tanítómestere. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy bármilyen hosszú és gazdag tapasztalat áll is a munkáspárt mögött, az nem nélkülözheti a többi pártok tevékenységében szerzett tapasztalatok figyelembevételét. A többi párt gyakorlati munkájának tanulmányozása nincs ellentétben az adott párt önállóságával. Mindegyik párt maga dönti el, hogy a maga számára mit tart helyesnek, célszerűnek, elfogadhatónak vagy nem elfogadhatónak abból, ami már bevált és amit mások sikerrel alkalmaztak. A tapasztalatcsere - mint Lenin mondta - nem azonosítható a másolással, nem jelentheti az egyik országban alkalmazott megoldások egyszerű átültetését egy másik ország eltérő feltételei közé. Egyébként elmondhatjuk, hogy mi már tudjuk, milyen kár származik a mechanikus utánzásból, és ez a veszély ma már másodrangú szerepet játszik. A népek felszabadításáért, a dolgozók hatalmának kivívásáért harcoló forradalmi pártok természetesen különös figyelmet szenteltek és szentelnek annak, hogy megismerjék azoknak a pártoknak a harci tapasztalatait, amelyek már győzelemre vitték hazájuk dolgozóit. Teljesen érthető, hogy figyelmüket alapvetően az SZKP harci tapasztalatára összpontosították, hiszen az vívta ki hazájában a világon elsőnek a szocialista forradalom győzelmét és vezette a nagy Szovjetuniót a szocializmus építésének az útján. A szocialista világrendszer kialakulásával a szocialista útra lépett többi pártok és népek is rendkívül nagy érdeklődést mutattak a megvalósult szocializmus országának társadalomépítő tapasztalata iránt, hogy levonják a tanulságokat és következtetéseket és saját hazájuk fejlődése érdekében hasznosítsák azokat. Ismeretes, hogy a tapasztalatok alkalmazása nem mindig történt helyesen, azok alkotó hasznosítását nemegyszer a mechanikus utánzás váltotta fel. 1956 előtt mi is elkövettünk ilyen hibákat. Ez azonban nem kisebbítheti a szovjet tapasztalat rendkívül nagy jelentőségét. Pártunk drága árat fizetett a marxizmus-leninizmus szellemétől való eltávolodásért. A dogmatizmus, a szektásság eluralkodása, a törvényesség megsértése, majd a revizionista árulás a proletárdiktatúra gyengülését eredményezte és a burzsoázia restaurációs kísérletei következtében az osztályösszeütközések legélesebb formájához, fegyveres ellenforradalmi lázadáshoz vezetett. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, elsősorban a Szovjetunió támogatásával pártunknak volt elég ereje ahhoz, hogy mindezt leküzdje, az elmúlt tizenegy év során levonja a tanulságokat és sikeresen hasznosítsa azokat stratégiájában és taktikájában. A párt biztosította a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődését, a munkásosztály és a parasztság szövetségének megszilárdulását, a falu szocialista átalakulását, a kultúra és művészet fellendülését, a tömegek szocialista tudatának kialakulását, a marxista gondolkodás és tudomány fejlődését - azaz lényegében a szocializmus alapjainak a lerakását. Több szocialista országban napirenden van a szocializmus teljes felépítése. Az ezzel kapcsolatos véleménycsere elsőrendű fontosságú feladat. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa, Központi Bizottságunk a gazdaságirányítás reformjával kapcsolatban olyan kérdéseket vetett