Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Közkincsünk: a kollektív tapasztalat. Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának cikke a ,,Pravdá"-ban

fel, amelyek korábban nem jelentkeztek élesen. Ide tartozik például a párt és az állam viszonyának kérdése a szocializmus teljes felépítésének időszakában, a szocialista állam hatalmi és igazgatási funkcióinak fejlesztése, az állami munka fejlesztése általában a párt vezető szerepével összefüggésben, a szocialista demokrácia problematikája, a párt irányító tevékenysége a társadalmi szervezetekben és a tömegmozgalmak, valamint a gazdasági, kulturális és tudományos munka pártirányításának kérdései. Nagy jelentőségük van a szocialista tudat állapotával és fejlesztésével kapcsolatos kérdéseknek és a szocialista tudat szerepének a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakában. A párt IX. Kongresszusa részben választ adott ezekre a kérdésekre, más kérdésekkel kapcsolatban pedig feladatul tűzte ki azok kidolgozását. Mindezek a kérdések szorosan összefüggnek a szocialista építés mindennapi gyakorlatával, és ezekkel minden szocialista ország foglalkozik valamilyen formában, részben már megoldotta azokat, némelyiket pedig még csak most tanulmányozzák. A munkásosztály és a dolgozó nép javát csak akkor szolgálhatjuk, ha a széles tömegeket és a testvéri szocialista országok pártjait érintő eme kérdésekről kicseréljük véleményünket vagy együttesen tanulmányozzuk azokat. Az élet megmutatta, hogy mennyire hasznos volt, amikor a Magyarországon 1968. január 1-ével bevezetett új gazdaságirányítási rendszer kidolgozása közben pártunk sokoldalúan tanulmányozta más pártok tapasztalatait. Nekünk is vannak olyan tapasztalataink, amelyek hasznosak lehetnek a többi test vérország számára. Történelmünk utóbbi 10-15 évében sokrétű tapasztalatokat szereztünk a pártirányítás stílusa, az ideológiai harc, a szocialista társadalom ellentmondásainak jellege és megoldásuk módjai tekintetében. Ugyanakkor a továbbiakban is meríteni kívánunk a többi szocialista ország tapasztalataiból. Úgy gondoljuk, hogy tapasztalatainkkal a fejlett kapitalista országok kommunista pártjait is segíthetjük a szocializmus sikeres építésének példájával nyújtott segítség mellett. Ezek a pártok egyre kevésbé elégszenek meg azzal, hogy egyszerű ,,nem"-mel válaszoljanak kormányaik intézkedéseire s az sem jellemző rájuk, hogy teljesen a forradalom utáni időre halasszák el a megérett feladatok megoldását. Egyre gyakrabban dolgoznak ki ellen javaslatokat a gazdasági és politikai élet kérdéseiben a burzsoá kormányprogramok ellensúlyozására. Országaink igen különböző helyzete ellenére ebben hasznosak lehetnek számukra az államigazgatás, a gazdaságirányítás, a tervezés, a parasztság szövetkezeti tömörülése, az egyházhoz való viszony kérdéseinek megoldásában szerzett tapasztalatok. A fejlett és gazdaságilag elmaradott kapitalista országok kommunistái viszont nagy segítséget nyújtanak nekünk a kapitalista társadalom társadalmi és gazdasági folyamatainak elemzésével. Ennek köszönhető, hogy közelebb kerülünk a jelenkori kapitalizmus jelenségeinek és az imperializmus elleni harc sokrétűségének teljesebb megértéséhez. Ugyanakkor az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom feladatát képezi a kapitalista világ helyzetének és erőinek átfogó elemzése. Ez nemcsak a stratégiai és taktikai célok helyes meghatározását, az eszközök és módszerek megválasztását könnyíti meg, hanem nagymértékben hozzájárul a kapitalista országokban működő kommunista pártok irányában egyesek által tanúsított meg nem értés megszüntetésé-