Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - December - Az MSZMP és a kormány javaslatai a KGST-kapcsolatok korszerűsítésére. Apró Antal miniszterelnök-helyettes nyilatkozata a Rádiónak és a TV-nek (Rövidített szöveg)

AZ MSZMP ÉS A KORMÁNY JAVASLATAI A KGST-KAPCSOLATOK KORSZERŰSÍTÉSÉRE. APRÓ ANTAL MINISZTERELNÖK-HELYETTES NYILATKOZATA 28 A RÁDIÓNAK ÉS A TV-NEK (RÖVIDÍTETT SZÖVEG) Az eddigi számítások azt mutatják, hogy a KGST-tagállamok a múlt évben és az idén is újabb eredményeket értek el a nemzeti jövedelemben, az ipari termelés és a külkereskedelmi forgalom növelésében. 1968-ban az előzetes számítások szerint a Német Demokratikus Köztársaságban 7%-kal, Lengyelországban 9, a Szovjetunióban 8, Magyarországon 5%-kal nőtt az ipari termelés. Bulgáriában és Romániában, valamint Jugoszláviában valószínűleg ennél nagyobb arányú lesz a növekedés. Az 1961-1967 közötti évek átlagában a KGST-államok ipari termelése 8,4%-kal növekedett, szemben a tőkés világ 5,6%-os és a Közös Piachoz tartozó országok 4,9%-os ipari fejlődésével. Az ütem tehát nálunk majdnem kétszerese a közöspiaci országokénak, 1967-ben a KGST-országok ipari össztermelése 9,5%-kal volt nagyobb, mint 1966-ban, viszont a tőkés világ összes ipari termelése csak 2%-kal, a közöspiaci országoké pedig csupán 1%-kal. Valószínűleg ez évben az ipari növekedés nem lesz több 2-3%-nál. A KGST-országok részesedése a világ termelésében állandóan növekszik. A KGST-államokhoz tartozik a világ népességének 10%-a és a világ területének 18,4%-a, viszont a világ ipari termelésének 31%-át adják. Hasznos idézni ezzel kapcsolatban is Leninnek egy fél évszázaddal ezelőtt tett megállapítását, amely szerint gazdaságpolitikánkkal gyakoroljuk a legnagyobb befolyást a nemzetközi mozgalomra, erre a térre tevődött át a harc világméretekben. A KGST-országok bizonyos kiegyenlítődés felé haladnak, az iparilag régebben elmaradott államok felzárkóznak az iparilag fejlettek mellé. Példaként megemlítem, hogy Lengyelország és Románia 12-szeresére, Bulgária 26-szorosára növelte ipari termelését a háború előttihez képest. Nézzük ugyanakkor az iparilag fejlettebb KGST-államokat: például Csehszlovákiában 5,8-szeres, Magyarországon 7-szeres, a Szovjetunióban pedig 9,4-szeres volt a fejlődés. Úgy gondolom, ezek a számok is bizonyítják, hogy az iparilag elmaradottabb államok jelentős lépéseket tettek a kiegyenlítődés irányában. Jelentős eredményeket mutatnak a KGST-államok külkereskedelmi fejlődését reprezentáló számok is. A KGST-államok forgalmuk mintegy 50%-át egymás között bonyolítják le. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalmában mintegy 60% a többi KGSTállammal folytatott áruforgalom. Ez érthető is. A Szovjetunió a legnagyobb megrendelője, a legbiztosabb piaca s egyben a legnagyobb nyersanyagszállítója a többi KGST-államnak. Örvendetes az is, hogy a tőkésországokkal és a fejlődő államokkal többszörösére nőtt az utóbbi években a KGST-országok forgalma. Mindaz, amit az említett számok reprezentálnak, és amit eddig elmondottam, nem jelenti, hogy elégedettek vagyunk az együttműködéssel. A szocialista fejlődés ugyanis évről évre új igényeket támaszt. Mind több korszerű termelőberendezésre és közszükségleti cikkre van szükség, nőnek az igények a nyersanyagellátás iránt. Most viszont az a helyzet, hogy számos esetben a KGST-államok