Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Fock Jenő miniszterelnök zárszava a miniszterelnöki expozé vitája után (Részlet)

Köztársaság bombázását s az agresszió eszkalációját. A Vietnami Demokratikus Köztársaság s a Dél-vietnami Felszabadítási Front állásfoglalásai, követelései és javaslatai tisztességes lehetőséget nyújtanak az Egyesült Államok számára, hogy ebből a tragikus vállalkozásból visszavonuljon. Ha ez megtörténik, azonnal kedvezőbb nemzetközi légkör alakul ki az összes egyéb nagy nemzetközi problémák tárgyalásos rendezésére, ideértve a közel-keleti kérdést is. A mi kormányunk úgy tekint a nemzetközi helyzetre, hogy a szocializmus, a haladás és a béke erői rendíthetetlen eredményekre jutottak a legutóbbi évek során: a szocializmus végérvényesen győzött minden szocialista országban, a gyarmati hatalmak végérvényesen elvesztették gyarmati uralmukat, a fejlődő országok megmásíthatatlanul konstruktív tagjai lettek a nemzetközi életnek, ezért - az időnkénti romlások ellenére - jól megalapozott reménnyel dolgozunk tovább a nemzetközi életben Népköztársaságunk jó kapcsolataiért, népünk élete számára minél kedvezőbb nemzetközi feltételekért, a szocializmus és a béke ügyének világméretű győzelméért. * FOCK JENŐ MINISZTERELNÖK ZÁRSZAVA A MINISZTERELNÖKI EXPOZÉ VITÁJA UTÁN (RÉSZLET) Szeretném megindokolni, hogy miért nem tegnap válaszoltam, hiszen egy rövid válaszbeszédre tegnap - bármilyen fáradtak voltak is a képviselő elvtársak még lett volna idő. Annak jegyében, amiről többen is beszéltek - a kölcsönös bizalom jegyében -, meg kell mondanom, nem azért, mert én fáradt voltam, és nem azért, mert elöntött a humánum és az elvtársak fáradtságára voltam tekintettel, hanem azért, mert egyszerűen vártam egy hírre, nagyon vártam egy hírre, amely még tárgyalásunk befejezésekor nem volt meg, és miután hazamentem, akkor kaptam bizonyságot arról, amit addig beszédem gyártása és elmondása közben csak reméltem: aláírták a csehszlovák-szovjet egyezményt a Csehszlovákiában ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatokról. Erre vártam és ezt szerettem volna - és örülök, hogy most megtehetem - üdvözölni a Magyar Népköztársaság kormánya nevében, itt az Országgyűlés színe előtt, és a megkötött egyezménnyel kapcsolatban kormányunk egyetértését kifejezni. Érveimet, hogy tulajdonképpen miért örülök ennek az egyezménynek, mit üdvözlök benne, már tegnap elmondottam. Azokat az érveket több felszólaló képviselőtársam, különösen, akik a csehszlovák-magyar határ mentén laknak, dolgoznak, az ottani emberek véleményét közvetlenül tudják elmondani, ezek a képviselő elvtársak tulajdonképpen más szavakkal, különféle példákkal megerősítették. Nagy örömmel olvastam Koszigin és Cernik elvtársak beszédeit. Teljes mértékben azonosíthatjuk magunkat ezekkel a beszédekkel, azzal is, ahogj^an pozitívan értékelik mindketten a megkötött egyezményt, és azzal is, amit elmondanak, hogy várhatóan hogyan reagálnak majd mások a megkötött egyezményre. Minden bizonnyal a megkötött egyezmény meg fogja gyorsítani a kibontakozást. A szocializmus őszinte hívei örülnek ennek a megegyezésnek és meg-