Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Fock Jenő miniszterelnök expozéja az Országgyűlés ülésén (Részlet)

nyereség elérését jó néhány vállalat termelési, szervezési és kereskedelmi jellegű erőfeszítések helyett nemegyszer az állami szervekkel való alku útján kívánja biztosítani. Az államközi gazdasági megállapodásokban előirányzott kölcsönös kötelezettségek teljesítése általában kedvező. Ebben a gazdasági szabályozók szerepén kívül többek között része van annak is, hogy az éves kereskedelmi megállapodások előkészítésébe érdemben is bevontuk a termelővállalatokat. Kormányunk már a reform előkészítésének éveiben körültekintően figyelembe vette a szocialista országokkal fennálló szoros és egyre mélyülő kapcsolatainkat. Ez érthető, hiszen a szocialista országokkal bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunk 67%-át. Hazánk külkereskedelmi forgalma legnagyobb kereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval fejlődik a legdinamikusabban. A forgalom emelkedésében tükröződnek a mindinkább elmélyülő komplex gazdasági együttműködés eredményei. Csak példaképpen utalok itt az olajipar, az alumíniumipar, a gépjárműipar terén kialakult jelentős és gyümölcsöző kooperációra. Az átlagot meghaladó mértékben fejlődött külkereskedelmünk a Német Demokratikus Köztársasággal és Csehszlovákiával is. Fontos új és továbbfejlesztendő jelenségnek tartjuk azt, hogy a vállalatok mindinkább keresik az együttműködés újabb és hatékonyabb formáit. Szinte minden szocialista országgal tárgyalunk a perspektívát megalapozó gazdasági együttműködési koncepciókról. így például Bulgáriával az ammóniákszóda gyártása, Lengyelországgal a kénbányászat terén kívánunk jelentős együttműködést kifejleszteni. Szükségesnek tartjuk, hogy továbbra is erőteljesen ösztönözzünk a szocialista országokból történő import fokozására, ezen belül különösen a gépkereskedelem növelésére. Ennek feltétele az is, hogy kölcsönösen és jobban megismerjük egymás termékeit. Időszerűnek tartjuk a szocialista országok gazdasági együttműködésének sokoldalú továbbfejlesztését. Elgondolásainkról ismételten eszmecserét folytattunk a baráti országok kormányaival. A mi álláspontunk az, hogy a gazdasági együttműködést a KGST-országok fokozottabb gazdasági összefogása irányában célszerű fejleszteni. A szorosabb összefonódás a KGST-országok gazdaságai között módot ad a termelőerőkkel való gazdálkodás nagyobb fokú tervszerűségére, a műszaki fejlődés jelentős meggyorsítására. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy kidolgoztuk a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztésére vonatkozó álláspontunkat és átadtuk a KGST-ben részt vevő országoknak. Véleményünk szerint két, egymással összefüggő úton párhuzamosan kell haladnunk. Egyfelől szükséges a népgazdasági tervek koordinálásának továbbfejlesztése. Keresnünk kell azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik még a tervek kialakítása előtt - a gazdaságpolitikai tájékoztatást, végső soron a kölcsönös érdekek összehangolását. Másfelől keresni kell az együttműködés új lehetőségeit az országok nemzeti piacainak egymás előtt való fokozatos és tervszerű megnyitása útján. A nemzetközi együttműködésben jobb lehetőségeket kell találnunk a termelővállalatok, a fogyasztószervezetek, általában a gazdálkodó egységek egymás közötti közvetlen együttműködésének elmélyítésére.