Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968
II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Fock Jenő miniszterelnök expozéja az Országgyűlés ülésén (Részlet)
Véleményünk szerint helyes, ha az UNESCO univerzális feladatai mellett az egyes régiók sajátos problémái is megfelelő figyelmet kapnak. Az európai kontinens népeit történelmi kapcsolatok és évezredes kulturális tradíciók szorosan kötik egymáshoz. Meg vagyunk győződve róla, hogy ezek a kötelékek elég erősek ahhoz, hogy átmeneti zavarkeltési kísérleteknek ellenálljanak. Az európai államok nevelésügyi miniszterei konferenciájának sikere - a konferenciát az UNESCO Bécsben rendezte meg - arra ösztönözheti a szervezetet, hogy tovább fejlessze tevékenységét az európai együttműködés elősegítése érdekében, s éppen ezért csak üdvözölhetjük a kezdeményezést, hogy 1970-ben sor kerüljön az európai tagállamok tudományos minisztereinek a konferenciájára. Az ilyen magas szintű multilaterális megbeszélések értékes hozzájárulást jelentenek az európai országok közötti kapcsolatok s ezáltal a nemzetközi enyhülés megerősítéséhez. Elnök úr! Hölgyeim és uraim! Világunk, mely mind gyorsabban változik, megkívánja, hogy növekvő szerepet biztosítsunk az előrelátásnak. A holnap emberiségének szociális és kulturális fejlődésével kapcsolatos követelmények tárgyilagos értékelése kétségtelenül a legelső feltétele az UNESCO hivatása teljesítésének. Mindannyiunk feladata segítséget adni e nemes feladat megvalósításában. FOCK JENŐ MINISZTERELNÖK EXPOZÉJA 16-18 AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉN (RÉSZLET) Népgazdaságunk fejlődése, további erősödése elválaszthatatlan hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolataitól, ezeknek meghatározó szerepük van gazdasági életünkben. Kilenc hónap tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy alapjában zavartalanul sikerült e tevékenységet is az új gazdasági mechanizmus körülményei közé átállítanunk. A vállalatok a népgazdasági terv ismeretében az általános külkereskedelmi szabályozók hatására önálló programjaikat úgy alakították ki, hogy tevékenységük összességében megfelel a terv fő célkitűzéseinek. A külkereskedelmi és a fizetési mérleg egyenlege előreláthatólag az előirányzottnál valamivel kedvezőbb lesz. A kormányzat több iparvállalatnak és más szerveknek megadta a közvetlen export-, illetve importjogot. Jelenleg 38 külkereskedelmi szakvállalat és 45 külkereskedelmi joggal felruházott termelő-, illetőleg kereskedelmi vállalat folytat külkereskedelmi tevékenységet. A szervezeti változás, valamint az új szerződéskötési formák a kezdettel együtt járó nehézségek ellenére fokozatosan felszínre hozzák azokat a tendenciákat, amelyeket e változtatásoktól elvártunk. A termelővállalatok munkájában mindjobban érvényesülnek a külkereskedelmi hatások. A termelési és a külkereskedelmi közös érdekeltség már eddig is több kezdeti eredményt hozott a kedvezőbb devizaárak elérésében. Megindult az a folyamat, hogy a vállalatok termelési struktúrájuk javítása útján igyekeznek gazdaságos exportcikkekkel megjelenni a világpiacon. Hangsúlyozni kívánom, hogy itt még csak - részben ellentmondásokat is tartalmazó - tendenciákról van szó, jelentős fordulat még nem következett be. A nagyobb