Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Október - Dr. Rosta Endrének, a KKI ügyvezető elnökének felszólalása az UNESCO XV. közgyűlésén Párizsban

veres segítségnyújtása Csehszlovákia népének. Egyetértettek velünk abban, hogy a szocialista közösség kollektív felelősséget visel minden egyes szocialista ország állami és társadalmi rendjének biztonságáért, népének szocialista vívmányaiért, azonnal segítségére siet, ha azokat bármiféle veszély fenyegeti. Megbeszéléseinken sok szó esett a kétoldalú kapcsolataink fejlődéséről is. Figyelembe véve Korea, Mongólia és Magyarország gazdasági, tudományos és kulturális helyzetét, potenciális lehetőségeit, egyöntetű volt az a megállapításunk, hogy az együttműködés tovább szélesíthető, s ez nemcsak népeink javát, hanem az egész szocialista közösséget is szolgálja. Hazatérve a hosszú útról, úgy vélem, megállapíthatom, hogy küldöttségünk sikeresen eleget tett megtisztelő megbízatásának. DR. ROSTA ENDRÉNEK, A KKI ÜGYVEZETŐ ELNÖKÉNEK FELSZÓLALÁSA 15-XL 20 AZ UNESCO XV. KÖZGYŰLÉSÉN PÁRIZSBAN Elnök úr! Engedje meg, hogy mielőtt a tárgyra térnék, legőszintébb szerencsekívánatainkat és örömünket fejezzem ki afölött, hogy az Ön személyében ezen a megtisztelő helyen egy, a szervezetben oly fontos szerepet játszó kontinens képviselőjét üdvözölhetjük. Ezenkívül szeretném megragadni az alkalmat, hogy biztosítsam Elnök urat megelégedésünkről, e nagy felelősséggel járó helyre történt újraválasztása alkalmával. Meg vagyunk győződve, hogy az Ön kiváló tulajdonságai az elkövetkező évek folyamán is hozzásegítenek bennünket az UNESCO nemes céljainak megközelítéséhez. Elnök úr! Hölgyeim és uraim! A jelenleg folyó általános vitát az azt megillető figyelemmel kísérve, önkéntelenül is vissza kell emlékeznem a Közgyűlés előző ülésszakaira s meg kell állapítanom, hogy Szervezetünk szemléletmódjában vitathatatlan előrehaladás történt. Az UNESCO feladatát úgy igyekszik megoldani, hogy mindjobban figyelembe veszi a szociális összefüggéseket, korunk égető szociális kérdéseit. Véleményem szerint a reánk háruló felelősség részét képezi e problémák tanulmányozása és azoknak a jelenségeknek a vizsgálata, amelyek bár látszólag nem gyakorolnak közvetlen befolyást az UNESCO tevékenységére, de annak keretében nem hanyagolhatók el. E jelenségek közül a fegyverkezés fokozódása igényli elsősorban éberségünket, ami a világot egyben állandóan az atomháború veszélyével fenyegeti. Nem térhetünk ki annak megállapítása elől, hogy a felfegyverzés ütemének csökkentése érdekében hozott néhány intézkedés ellenére, a fegyverkezési verseny egyre több anyagi és szellemi forrást vesz igénybe, amelyeket világunk kiáltó egyenetlenségeinek kiküszöbölésére kellene felhasználni. Ez a jelenség az általános szellemi előrehaladás szempontjából sem maradhat következmények nélkül. Egyetértünk a Főigazgatóval, amikor úgy vélekedik, hogy a nemzetközi szellemi együttműködés elősegítése és a fejlődő országoknak nyújtott segítség vitathatatlan hozzájárulás a béke ügyéhez az UNESCO részéről. Mindazonáltal úgy véljük, szükség van az ügy szolgálatához kifejezetten kapcsolódó