Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnöhelyettesének a „Rabotnicseszko Delo" c. bolgár lap részére adott nyilatkozata a magyar-bolgár kapcsolatok fejlődéséről

kell kapcsolódnunk az országaink határain túli nemzetközi munkamegosztásba - abba a világversenybe, amely most napjainkban folyik. 2. Milyen formában képzelhető el ezen célok elérése? Gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésünk továbbfejlesztésére a megoldást továbbra is a KGST keretében kell keresnünk. Arra törekszünk, hogy gazdasági tömörülésünk mind nagyobb előnyt és védelmet nyújtson a benne résztvevőknek, ugyanakkor nem akarunk elzárkózni a világgazdaság többi részétől sem. Továbbra is hangsúlyozzuk gazdasági tömörülésünk nyílt jellegét. Az a véleményünk, hogy az eddiginél szorosabb gazdasági integráció keretében a jövőben jobban egyeztetni kellene országaink között a nemzetközi munkamegosztást érintő fontosabb gazdaságpolitikai elhatározásainkat; alkalmazni kell együttműködésünkben az érdekelt országok minden olyan szervezeti formáját, amely a nemzetközi munkamegosztás növelésére vezethet a kormányzati, ágazati és a vállalati szinten egyaránt; fejlesztenünk kell országaink között a késztermékek és alkatrészek gyártásszakosítását éppúgy, mint a műszaki-tudományos együttműködés új formáit; a fenti célok érdekében különösen fontosnak és ugyanakkor időszerűnek tartjuk pénzügyi kapcsolataink lényeges továbbfejlesztését. Úgy vélem, hogy ezekben az elvekben és hasonlókban, minden szocialista ország egyetértésével találkozunk. Ami pedig a módszereket illeti, meg kell vizsgálnunk minden formát és eszközt, újat és régit, a központi irányítási és a vállalati szférában egyaránt rejlő lehetőségeket abból a szempontból, hogy miképp használhatók fel gazdasági együttműködésünk elmélyítésére. Ezek tekintetében lehetnek véleményeltérések az egyes országok között, de ezt természetesnek tartom. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az említett új elvek és módszerek bevezetésénél, új irányítási rendszer kialakításánál fokozatosan az egyes országok helyzetének és lehetőségeinek figyelembevételével kell eljárnunk. 3. Bulgária és Magyarország között a gazdasági kapcsolatok állandóan erősödnek. Milyenek a perspektívák ezen együttműködés bővítésére? A Magyar-Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság tízéves múltra tekint vissza. Az elmúlt évtized alatt igen nagy fejlődést értünk el a két ország közötti gazdasági kapcsolatok terén. Ennek számos bizonyítékát sorolhatnám fel - itt csupán a legfontosabb körülményekre utalok: a magyar-bolgár árucsereforgalom 1960-1967 között mintegy két és félszeresére növekedett; az együttműködés olyan új formái alakultak ki, mint a bolgár-magyar közös vállalkozások: az INTRANSZMAS és az AGROMAS. Bizottságunk mostani ülésszakán került aláírásra a közös beruházással Bulgáriában épülő szódagyárról szóló megállapodás, amelyben különben a Szovjetunió is részt vesz; számottevő eredményeket értünk el a két ország közötti műszaki-tudomá-