Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Szeptember - Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnöhelyettesének a „Rabotnicseszko Delo" c. bolgár lap részére adott nyilatkozata a magyar-bolgár kapcsolatok fejlődéséről

ezért az öt szocialista ország küldöttsége nem vesz részt a konferencia további munkájában. Másnap sajtóértekezletet tartottunk, ahol delegációink vezetői megindokolták ezt a tiltakozó lépést. Azt is közöltük, hogy ha folytatják a szocialista országok elleni diszkriminációs tevékenységet, hazatérve, Országgyűlésünk csoportjának javasolni fogjuk: tegye megfontolás tárgyává az Interparlamentáris Unió munkájában való további részvételünk feltételeit. Szükségesnek tartom ezt elmondani azért is, mert mint hazatérésünk után értesültem róla, egyes nyugati hírügynökségek elferdítve informálták a világot a szocialista országok tiltakozó lépéséről. Meggyőződésünk, hogy az Interparlamentáris Unió nemzeti csoportjainak többsége nem ért egyet a limai konferencia tevékenységével, azzal, hogy a parlamentek nemzetközi szervezete a NATO-országok propagandaszervévé váljék. Reméljük és bízunk benne, hogy a parlamentek többsége nem azonosítja magát az 56. konferencián részt vevő egyes képviselők demagógiájával, még kevésbé azok cselekedeteivel. APRÓ ANTALNAK, AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKHELYETTESÉNEK A „RABOTNICSESZKO DELO" C. BOLGÁR LAP RÉSZÉRE ADOTT NYILATKOZATA 14 A MAGYAR—BOLGÁR KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSÉRŐL 1. Hogyan értékeli a KGST eddigi szerepét a testvéri országok szocialista gazdasági fejlesztésében és milyen elgondolások vannak az együttműködés továbbfejlesztésére? A KGST országok együttesen ma a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságát alkotják. A számok erről a fejlődésről itt Bulgáriában is közismertek, ezekre most nem térek ki. Közel két évtizedes országainknak a KGST-n belüli gazdasági együttműködése. Vagyis most már négy ötéves tervszakasz tapasztalataiból indulhatunk ki, amikor együttműködésünk eredményeiről és problémáiról, gazdasági szövetségünk továbbfejlesztéséről beszélünk. Közismert, hogy a KGST-országokban a termelőerők gyors fejlődése az iparban és a mezőgazdaságban müyen jelentős változásokat, számottevő életszínvonal-emelkedést és nagy társadalmi átalakulást eredményezett minden szocialista országban. A termelőerők gyors fejlődése objektíve lehetővé teszi, hogy gazdasági kapcsolatainkat, az ésszerű munkamegosztást országaink között továbbfejlesszük, hogy jobban ki tudjuk elégíteni a lakosság növekvő szükségleteit és tovább növeljük súlyunkat, szerepünket a világgazdaságban. Ennek érdekében meg kell gyorsítani helyes gazdasági ösztönzéssel, a tudományos kutatások jobb koncentrálásával országainkban a műszaki fejlődést. A békés gazdasági együttműködés politikáját követve a jövőben jobban be