Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Péter János külügyminiszter beszéde az Országgyűlés 15. ülésszakán

új agressziókat kezdeményezhetnek, s nemcsak a nemzetközi feszültséget növelhetik, hanem a termonukleáris háború veszélyét is felidézhetik. A tisztulás jeleit sem szabad úgy értenünk, mintha a nemzetközi viszonyok egyszerűsödése felé haladnánk. Tisztul a helyzet, de nem egyszerűsödik. Tisztul, mert a vitáink lassan-lassan egyre kevésbé lesznek hitvita jellegűek, és egyre inkább szenvedélyektől mentesen, tudományos módon folynak. Annak érdekében azonban, hogy a feszültség enyhülése, valamint a tisztulási folyamat tovább haladjon előre, nagy külpolitikai erőfeszítésekre van szükség. Minden, a mai nemzetközi viszonyok kielemezhető tényezője azt mutatja, hogy megvan a lehetősége a tárgyalások számára újra kedvezőbb nemzetközi feltételek megteremtésének, a harmadik világháború, a termonukleáris háború veszélye csökkentésének. Ehhez azonban az szükséges, hogy a békéért mozgósítható erők aktivizálódjanak és határozottabbakká váljanak. A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéért felelős minden hatóság, szervezet és mozgalom abban a tudatban köteles élni, hogy döntő mértékben tőlünk, a velünk együtt mozgósítható nemzetközi erőktől függ, sikerül-e új fordulatot elérni a nemzetközi viszonyok alakulásában, a háború és béke kérdésében. A jelenlegi viszonyok között különösen sok függ a békés jövő tekintetében az Amerikai Egyesült Államoktól. Ha az Egyesült Államok vezető körei számolnak a tényleges nemzetközi erőviszonyokkal és lemondanak arról, hogy a világ csendőrei legyenek, akkor a mostani tárgyalásokat előkészítő hivatalos vagy félhivatalos érintkezésekből valóságos tárgyalások lehetnek. Tisztelt Országgyűlés! Ilyen nemzetközi helyzetben végezzük külpolitikai munkánkat. Ebben azt tekintjük főfeladatunknak, hogy minél kedvezőbb nemzetközi viszonyok formálódását segítsük elő a Magyar Népköztársaság élete számára. Amint belpolitikánk a magyar nép alapvető javait igyekszik szolgálni, éppen úgy erre irányul külpolitikánk is. A Magyar Népköztársaság életfeltételeinek javulása szorosan összefügg a haladás, a szocializmus és a béke ügyének győzelmeivel. Ezért mi legelső feladatunknak tekintjük, hogy legnagyobb szomszédunkkal, a Szovjetunióval, az új világháború veszélye elleni harc fő támaszával minél szélesebbek és mélyebbek legyenek gazdasági, kulturális és politikai kapcsolataink. Ugyanígy arra törekszünk, hogy mindegyik szocialista országgal - hangsúlyozom, hogy mindegyikkel, Kubától Kínáig - bővítsük kapcsolatainkat és együttműködésünket. Erősítjük kapcsolatainkat az úgynevezett harmadik világ országaival azzal a szándékkal, hogy szilárduljon szuverenitásuk, erősödjék önállóságuk és gazdasági függetlenségük. Növeljük gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatainkat a fejlett tőkésországokkal abban a meggyőződésben, hogy az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének szigorú tiszteletben tartása mellett az ilyen kapcsolatok az emberiség békés, boldog jövőjének létrehozásában jelentős alkotó tényezők lehetnek. Mindezek mellett részt veszünk abban a nemzetközi felkészülésben, amely arra irányul, hogy a neokolonialista és imperialista kalandor politikusok ellenforradalmi kísérleteit, politikai puccsait, fegyveres intervencióit és agreszszióit megelőzze, meghiúsítsa, felszámolja és megtorolja. így szolgáljuk a magyar nép alapvető javait egész külpolitikánkkal. Amikor a kormány beszámol külpolitikai tevékenységéről az Országgyűlésnek, nem téveszti szem elől, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi tevé-