Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Péter János külügyminiszter beszéde az Országgyűlés 15. ülésszakán

kenysége sokkal többrétű és sokkal nagyobb arányú, mint amennyit a kormány és a Külügyminisztérium külpolitikai, szorosan vett diplomáciai tevékenysége felölel. A maga teljes egészében értelmezett nemzetközi tevékenységünk fő jellegzetességét a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a kommunista és munkáspártok kölcsönös megértésének munkálására, a munkásmozgalom egységének helyreállítására, a nagy tanácskozás előkészítésére irányuló erőfeszítései határozzák meg. Ebben kifejezésre jut az, hogy nemzetközi törekvéseinket és nemzetközi kötelezettségeinket igyekszünk minden téren összehangolni. Mi nem tekintjük érvényes internacionalista feladatnak azt, ami sérti nemzeti érdekeinket, viszont nem tekintjük jogos nemzeti igénynek azt, ami sérti az igazi nemzetköziség, vagyis a többi nemzetek jogos igényeit. Más szóval, a népek nagy ügyét mi a magyar nép ügyének ápolása révén szolgáljuk, és a népek nemzetközi ügyének ápolása révén is a magyar nép ügyét szolgáljuk. A személyi kultusz torzításai, hibái és bűnei idején időnként és itt-ott a proletár internacionalizmus is eltorzult a gyökértelen kozmopolitizmus irányába, szocialista szólamú hangkezeléssel. A nemzeti öntudatnak, a nemzeti sajátos jellegnek megnyilvánulásai elbátortalanodtak a múltból örökölt kártékony nacionalizmus és sovinizmus szinte önkéntelen gyanúja miatt. Ma újra tanuljuk helyesen értékelni nemzeti sajátosságainkat, más nemzetek személyiségét és a nemzetek sajátosságainak, követeléseinek, jogos igényeinek különféleségeinek a harmonizálása révén szolgáljuk a proletár internacionalizmus nagy ügyét. Ilyen külpolitikai irányelvekkel veszünk részt a nemzetközi életben a mai változások minél kedvezőbb alakítása céljából. A következőkben a nemzetközi helyzetnek azokkal a főbb problémáival foglalkozom, amelyeken egyrészt mérhetőek a mai változások, s amelyek további sorsa másrészt eldönteni, hogy tartósabb enyhülés, vagy pedig minden eddiginél izzóbb feszültségek felé haladunk-e. A nemzetközi viszonyok mai változásainak előidézésében legközvetlenebb tényező a vietnami nép nagy sikere az amerikai agresszió ellen vívott harcban a csatatereken és a nemzetközi politikában. Az idei év eleji vietnami ellenoffenzíva az Egyesült Államok militarista vezetőit az elé az alternatíva elé állította, hogy vagy növelik részvételüket a vietnami katonai eseményekben, mind létszámban, mind a haditechnika fokozásában, és ezzel tovább növelik a nagyobb nemzetközi konfliktus, sőt esetleg a termonukleáris háború veszélyét, vagy pedig minden eddiginél komolyabb kísérletet tesznek a politikai megoldás keresésére, a vietnami javaslatok elfogadására. A párizsi tárgyalásoknak megvan a maguk előzménye, úgy is mondhatnám, hogy előtörténete. Ezek sorában voltak már diplomáciai kísérletek a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen folytatott bombázások megszüntetése, általában a katonai tevékenység csökkentése révén a tárgyalások előfeltételeinek megteremtésére. Minden eddigi kísérlet - bár egyik sem volt teljesen haszontalan, mert tapasztalatai ma hasznosíthatók - végül is kudarcba fulladt, és utána a fegyveres harc új fokozódása következett. Ha a mostani első és hivatalos diplomáciai érintkezés a harcoló felek között, vagyis a párizsi kölcsönös szondázás a tényleges tárgyalásokat nem tudja előkészíteni, akkor a nemzetközi helyzet minden eddiginél súlyosabb romlása várható. A Magyar Népköztársaság kész részt venni minden akcióban, amely a vietnami nép, általában