Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Július - Péter János külügyminiszter beszéde az Országgyűlés 15. ülésszakán

A nemzetközi helyzet valóban nagyon mozgalmas. Milyen változások varrnak folyamatban a nemzetközi élet terén és melyek a főbb jellemzői a mi külpolitikai törekvéseinknek? Röviden és egyszerűen így lehet összefoglalni a nemzetközi változások lényegét: az utóbbi hónapokban számos jel azt mutatja, hogy újra közeledünk a nemzetközi vitás kérdésekre vonatkozó tárgyalások lehetősége, a fegyveres konfliktusok politikai megoldásának a keresése felé. Ezt megelőzően évek óta a nemzetközi viszonyok bonyolulttá válásának a növekedéséről, a feszültségek fokozódásáról beszéltünk. Sőt, illetékes hivatalos megnyilatkozások mindkét oldalról kezdtek már a termonukleáris háború növekvő veszélyéről is beszélni. A második világháború óta több ilyen hullámzásnak voltunk már részesei, tanúi és mozgatói. A feszültségek és enyhülések hullámzásaira vonatkozó tapasztalataink összegezése segíthet a mostani változások megítélésében és ezek között az eligazodásban. Ilyenek az eddigi hullámzások: volt idő, amikor valóban a harmadik világháború küszöbén jártunk. Az ilyen helyzetek olyankor alakultak ki, amikor az adott területen valamelyik fél nem számolt a tényleges erőviszonyokkal. Ezeket a valóban nagy feszültségeket időnként felváltotta a tárgyalásos időszak. A tárgyalásos időszakok aránylag rövidebb ideig tartottak, mint a nemzetközi konfliktusok fokozódásának az időszakai. A feszültségek és a harmadik világháború veszélye növekedésének szakaszait ilyen események jelképezik: a koreai háború, a berlini válság, általában az európai feszültségek, az ellenforradalmi kísérletek és a szuezi válság, a Kína, Kongó, Kuba, Indonézia és Ghána felett tornyosult veszélyek, a vietnami konfliktus sokféle szakasza. Az enyhülések szakaszait viszont közben ilyen mérföldkövek jelzik: tárgyalások a koreai háború idején Panmindzsonban, genfi tárgyalások a vietnami háborúval és az európai feszültségekkel kapcsolatban, tárgyalások Camp Davidben, részleges atomcsend-egyezmény Moszkvában, taskenti megállapodás. A viszonylagos és átmeneti enyhüléseket a szemben álló felek közvetlen tárgyalásai készítették elő. Most azért beszélhetünk viszonylag kedvező jelekről, mert tárgyalásokat előkészítő megbeszélések folynak Párizsban a vietnami konfliktus megoldásáról, és mert az atomsorompó-egyezmény létrehozása során a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlenül megállapodott abban, hogy további tárgyalásokat folytatnak a fegyverkezési verseny korlátozására és a nukleáris háború veszélyének csökkentésére vonatkozóan. A tisztulási folyamatban lényeges szerepe van annak is, hogy készül a kommunista és munkáspártok nagy találkozója. A jelenlegi helyzetben tehát a feszültségek növekedése és a helyzet bonyolódásának a fokozódása mellett a feszültségek viszonylagos csökkenéséről és a bonyolult nemzetközi viszonyok bizonyos fokú tisztulásáról is beszélhetünk egyes területeken. Mindez természetesen lehet nagyon is átmeneti jellegű. Szeretném hangsúlyozni, hogy helyes emlékezetünkben tartani az ilyen kifejezéseket: genfi szellem, Camp David-i szellem, moszkvai szellem. Ezek idején mindig az volt a kérdés, hogy melyik mennyi ideig tart. Mindegyik nagyon rövid lélegzetű volt, mindegyiket új nemzetközi válság követte. Most is úgy tekintünk a kedvező tünetekre, hogy tudjuk, az erőviszonyokban nincs alapvető változás. Vagyis az imperialista törekvések bármely pillanatban