Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Fock Jenő sajtóértekezlete Párizsban

Válasz: Nagyon örülnék, ha nálunk ez olyan fontos kérdés lehetne, mint Franciaországban. Ez azt jelentené, hogy nekünk körülbelül annyi aranyunk van a Nemzeti Bank trezorjaiban, mint Franciaországnak. Sajnos, nem ez a helyzet. Nekem pedig az a véleményem, hogy nagyon érdekes dolog, érdemes figyelemmel kísérni. Ha sikerül, nem tudom, hogy sokat nyerhetünk-e rajta, de sokat nem veszítünk, az biztos. így hangosan gondolkodva, meg merem azt is mondani, hogy ha ez a nemzetközi pénzügyi reform úgy megy végbe, hogy az amerikai befolyás Európában csökken, akkor örömmel üdvözlöm. Kérdés: Kívánják-e vagy lehetségesnek tartanak-e egy együttműködést a KGST és a Közös Piac között, vagy esetleg a két szisztéma felbomlását óhajtják? Válasz: Előrebocsátom, hogy egyikre sem vagyok felhatalmazva, sem arra, hogy a két gazdasági integráció felrobbantására megadjam a jelszót, sem a tárgyalások felvételére. Mégis a kérdéssel kapcsolatban elmondom személyes véleményemet. Elképzelhetőnek tartom - az európai együttműködést biztosan szolgálná -, ha tényként fogadjuk el, hogy a két integráció létezik, s a két integráció felső síkon jelentős, nagy kérdésekben egymással kapcsolatot venne fel. Egyébként a Közös Piaccal kapcsolatban engedjenek meg még egy mondatot. A Közös Piac, mint gazdasági integráció, véleményem szerint egy jól szervezett testület, és nem nagy örömmel, de elismerem azt, hogy komoly eredményeket is ért el. De nekünk magyaroknak, és rajtunk kívül még sok más országnak, ez a Közös Piac komoly károkat okoz, és ha a kérdés második felét kérdeznék, csak a Közös Piacra vonatkozólag, magyar szempontból szívesen megszavaznám annak a feloszlatását. A mi gazdasági integrációnkról, a KGST-ről senki nem tudja azt megállapítani, hogy az európai gondolat, az európai béke, biztonság, a normális kereskedelmi kapcsolatok ellen hatna, míg a Közös Piacról, sajnos ezt mondhatjuk. Kérdés: A kommüniké a német kérdés rendezéséről tesz említést. Ez a megállapítás jelenti-e azt, hogy nézetazonosság van Franciaország és Magyarország között ebben a kérdésben, vagy beszélhetünk-e különbségekről, többek között, ami a Német Demokratikus Köztársaság elismerését illeti? Szándékában áll-e Magyarországnak - mint egy évvel ezelőtt - jelenleg is diplomáciai kapcsolatot létesíteni a Német Szövetségi Köztársasággal, ha igen, milyen feltételek mellett? Válasz: A kommüniké híven tükrözi azt, ami a tárgyalásokon történt ebben a vonatkozásban is, ehhez szeretném hozzátenni, hogy úgy gondolom, a tárgyalások alatt sem a magyar kormány, sem a francia kormány álláspont j a a német kérdésben nem változott. Arról lehet csak beszélni, hogy jobban megismertük egymás álláspontját, egymás érveit. Nem tudok róla, hogy a francia kormánynak olyan elhatározása lenne, hogy az NDK-t elismerje. Mi persze örömmel üdvö-