Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1968

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Március - Fock Jenő sajtóértekezlete Párizsban

zölnénk, ha ez megtörténne, mert a realitások tudomásul vételéhez az is hozzátartozik, hogy két német állam van, és ha Nyugat-Németországban nehezen tudják is levonni egy vesztett háború tapasztalatait, és nem tudják a reális tényeket elfogadni, jó lenne, ha Európa más országai ebben példát mutatnának. Egyébként Nyugat-Németország részéről az is haladás lenne, ha a francia álláspont egy részét elfogadná a német kérdésben, világosan megmondva: ha egyértelműen elismernék az Odera-Neisse-határt. Ami Magyarország és az NSZK kapcsolatait illeti, mi minden országgal diplomáciai kapcsolatokra és normális kapcsolatok felvételére, kialakítására törekszünk. így a Német Szövetségi Köztársasággal is. De amikor azt tapasztaljuk, hogy velünk úgy akarnak tárgyalni, velünk úgy akarnak kapcsolatot építeni s az NSZK velünk úgy akar diplomáciai kapcsolatot építeni, hogy bennünket eltaszítson szövetségesünktől és barátunktól, a Német Demokratikus Köztársaságtól vagy a Szovjetuniótól, akkor világos, hogy a kapcsolatok bővítését, diplomáciai kapcsolatok felvételét elutasítjuk. Azon a napon, amikor a Német Szövetségi Köztársaság hajlandó tudomásul venni azt, hogy létezik egy másik német állam is és hajlandó tudomásul venni, hogy az Odera-Neisse-határ megváltoztathatatlan, azon a napon elkezdhetjük és rövidesen be is fejezhetjük Magyarország és az NSZK között a diplomáciai kapcsolatok felvételét. Kérdés: Miniszterelnök úr arról beszélt, hogy jó lenne, ha a magyar-francia barátsági kapcsolatok valami intézményesítését megvalósítanák. Hogyan lehetne véleménye szerint ezt konkretizálni? Válasz: Mi felvetettünk egy gondolatot a tárgyalások folyamán, hogy francia-magyar barátsági szerződést kössünk. Véleményünk szerint ez egyrészt kifejezésre juttatná a külvilág előtt azt, hogy erőteljesebb kapcsolatokra törekszünk, az eddig kialakult barátság erősítésére és folytatására törekszünk, másrészt ez a barátsági szerződés hozzájárulhatna az európai feszültség csökkenéséhez, előkészíthetné egy távoli cél, mondjuk a katonai paktumok megszüntetését. Ez a mi egészen végig nem gondolt ötletünk olyan fogadtatásra talált, amilyenre találhatott. Francia részről gondolkodnak rajta. Kérdés: A vegyes bizottság előmozdíthatja-e és milyen szektorban az együttműködést a magyar-francia kapcsolatok terén? Válasz: Ezekről a kérdésekről a Gyáriparosok Országos Szövetsége ebédjén elmondott beszédemben szóltam. Az ipar széles területén gondolunk kooperációra, műszaki fejlesztési együttműködésre. Ezek közül jó néhányat felsoroltam az előbb említett ebéden, az alumíniumipar, a petrokémia, a műszeripar, a híradástechnika és néhány más területen. Tudomásul vettük és francia részről is osztoznak véleményünkben, hogy a magyar-francia gazdasági kapcsolatok, figyelembe véve azt, hogy a két ország gazdasági struktúrája hasonlít egymáshoz - például mind a két ország mezőgazdasági exportőr -, csak akkor fejlődhet jelentősen,