Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - IV. A Balkán-háború kiterjesztése. A jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződés létrejötte. Magyarország részvétele a Jugoszlávia elleni támadásban (1940. november 23.—1941. április 9.)

cius 4-én tartott konferencia után (amikor Schmidt szembeszállt a szovjetorosz állásponttal) bizonyos külföldi sajtóiroda jelentését német nyelvű szövegben terjesztették. Figyelmeztetnem kell mindenkit, hogy a birodalmi külügyminisztérium sajtókonferenciája hivatalos aktus, s ezen senki, de külföldi állampolgárok még kevésbé, nem folytathatnak propagandát. Ha tehát még egyszer ilyesmi előfordul, úgy a legszigorúbb rendszabályokat kell ^életbe léptetnem s az illetőket esetleg ki is utasíttatom. Mindenesetre a legsúlyosabb megrovásban részesítem a tegnapi esemény főszereplőit. Schmidt követ a szovjetorosz újságírókra célzott, akik a március 4-én tartott sajtókonferencia után a Tass-iroda közlését német nyelvű szöveggel terjesztették. A külügyi sajtófőnök szavai rendkívüli benyomást keltettek az újságírók körében. Sztójay Kiim. pol. 1941—21/28—1549. Eredeti tisztázat. Az iratot másolatban elküldték a követségeknek és a miniszterelnökségnek. 604. A BELGRÁDI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Belgrád, 1941. március 5. Szigorúan bizalmas! 39/pol—1941. Cincar Markovic külügyminiszter, akinél ma látogatást tettem még teljesen budapesti látogatásának

20

3 hatása alatt áll. Úgy a rendezés technikai tökéletessége, mint a fogadtatás páratlan melegsége igen nagy hatást tettek rá, és saját szavai szerint megerősítették őt abban a meggyőződésében, hogy éppen úgy mint őnáluk, magyar részről is meg van a komoly elhatározás egy hosszú időre szóló barátságos együttműködésre. Miután szavait köszönettel nyugtáztam, hosszabb politikai beszélgetésre került a sor, melynek főbb pontjairól következőkben van szerencsém beszámolni. Német vonatkozásban a külügyminiszter újból és a leghatározottabban leszögezte, hogy Salzburgban kifejezetten biztosították őt arról, hogy Németországnak, sem területi sem pedig átvonulási követelései Jugoszláviával szemben nincsenek, még pedig ami az utóbbit illeti, sem a hadsereg, sem pedig a hadianyag tekintetében.

20

4 A hármas paktumhoz való csatlakozás kérdéséről Salzburg óta sokat gondolkoztak, de mindjobban megerősödött bennük az a felfogás, hogy er20

3 Lásd e kötet 588. sz. iratát. 20

4 Lásd e kötet IV. fejezetének 130. sz. jegyzetét, valamint e kötet 577, 578. és 579. sz. iratait. 913