Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - II. Hitler április 28-i beszéde; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter berlini útja; a német—olasz szövetségi szerződés; a német—lengyel viszony és Magyarország (1939. április 28—június 10.)

Rómában viszont — folytatta ismét a külügyminiszter — tényleg sokat és részletesen beszéltek a kisebbségi kérdésről éspedig különöskép a magyar kisebbség helyzetéről. — Beszélgetésünk ezen a ponton más irányt vett, úgy hogy erről külön jelentek.

5

4 Bárdossy m. kir. tövet Küm. pol. 1939—27—1822. (2696) Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : M. E., vkf., valamint a berlini, római, varsói, párizsi, londoni és belgrádi követségeknek. 137. A BUKARESTI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Bukarest, 1939. május 11. 92/pol. — 1939. Szigorúan bizalmas Jelentettem, hogy Gafencuval ma folytatott beszélgetésem során iparkodtam a kisebbségi kérdésre terelni a szót,

5

5 részben azért, hogy megállapítsam vájjon a külügyminiszter berlini, londoni és római tárgyalásai ezt a kérdést is érintették-e, másrészt azért, hogy megtudjam, hogy Gafencu Nagyméltóságodnak a román kormányhoz intézett felszólításáról, illetőleg javaslatáról hogyan gondolkodik. — Azt mondtam a külügyminiszternek, hogy nézetem szerint nem elég a béke sorsát egyszerűen rábízni a két hatalmi csoport viszonyának alakulására. Minden államnak a maga tevékenységi körén belül cselekvőleg kellene szolgálni a béke fenntartását, azoknak a kérdéseknek mielőbbi és jóakaratú rendezésével, amelyek a népek viszonyát zavarják és nyugtalanítják. — Ilyen mindenekelőtt a kisebbségi kérdés, különösen a magyar—-román viszonyban. Négy éven át nem mulasztottam el egyetlen alkalmat sem, hogy felhívjam elődeinek figyelmét ennek a kérdésnek a fontosságára. Sajnálattal állapítom meg, minden legkisebb eredmény nélkül. Ami ezen a téren eddig történt s amire román részről gyakran olyan büszkén hivatkoznak, az többet ártott, mint használt. A magyar közvélemény, de értesülésem szerint az erdélyi magyarság is, már nem tud bízni a román kormány kijelentéseiben. Hiszen az, amit a kormány csak legutóbb is ünnepélyes formában megígért, amikor az erdélyi magyarság csatlakozott a Nemzeti Újjászületés Frontjához, épp úgy üres szó maradt, mint az augusztusban 6

4 Lásd e kötet 137. sz. iratát. 5

5 Lásd e kötet 136. sz. iratát. 14* 246