Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

támogatni fogjuk.

2

5 A legtöbb lap Havas rosszindulatú beállításában félhivatalosnak minősítette Milotay lapját. Ullein követségi tanácsosnak, Hollán követségi titkár által közvetített telefonüzenete alapján iparkodtam magánbeszélgetésekben rámutatni utóbbi beállítás helytelen voltára. Többek között beszéltem Chastenet-vel, a „Temps" főszerkesztőjével, a „Jour" főszerkesztőjével és társaságban találkozva Charveriat követ, politikai igazgatóval őt is röviden felvilágosítottam. Megítélésem szerint a hangidat velünk szemben, a fentiek dacára, még mindig nem kedvezőtlen. Khuen-Héderváry m. kir. követ Küm. pol. 1939—11/7—1544. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték: M. E., vkf. és a követségeknek. 20, A VARSÓI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Varsó, 1939. március 23. 85/pol. — 1939. Szigorúan bizalmas Már bátor voltam táviratilag jelenteni, hogy Memelnek Németország által történt annektálása napján kérdést intéztem Beck úrhoz a lengyel álláspont tekintetében. A külügyminiszter azt válaszolta, hogy Lengyelország nem tartozik a memeli-egyezményt aláíró hatalmak közé,

2

6 amivel azt akarta kifejezésre juttatni, hogy e kérdés nemzetközi jogilag Lengyelországot nem. érinti és hogy szavukat elsősorban a signatarius hatalmaknak kellene hallatniok. Beek úr fentiekhez még hozzátette, hogyha Németország ezen régiókban tovább kalandozna, úgy az komoly komplikációkat idézhetne elő. Ez a lengyel hivatalos álláspont. Másfelől azonban kétségtelen, hogy Memel annexiója úgy az intéző politikai körökre, mint az egész ország közvéleményére igen mély benyomást tett. Ismeretes ugyanis, hogy Beck iir éveken keresztül rendszeres diplomáciai akciót folytatott avégből, hogy 2

5 Az „Uj Magyarság" 1939. március 19-i számában „Vihar után — vihar előtt" címmel Milotay István cikkét közli, amelyben Szlovákia Magyarországhoz csatolásának lehetőségeit feltételezve hangoztatja, hogy Magyarország számára az egyetlen út szilárdan a tengelyhatalmak mellé állva, minden habozás nélkül vállalni a győzelem vagy a bukás kockázatát. 2

6 A Memel-vidék a versailles-i békeszerződés értelmében 1920. február 16-án a Szövetséges Hatalmak ellenőrzése alá került. 1923. január 17-én litván szabadcsapatok vonultak a Memel-vidékre, amellyel szemben a megszálló csapatok nem fejtettek ki ellenállást. Az 1924. évi párizsi egyezmény alapján Litvánia részévé vált, de autonómiát élvezett. Élén a köztársasági elnök által kinevezett kormány volt, de saját képviselőházzal és direktórium elnevezésű végrehajtó szervvel is rendelkezett. A Memel-vidéket 1939. március 21-én Németország annektálta. 105