Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

Lengyelországnak a Balti államokkal való kapcsolatait szorosabbá tegye és így quasi hátvédet biztosítson az esetleges német expansioval szemben. Az a körülmény, hogy a nemzeti szocialista Németország dinamikus politikája úgyszólván mindennap újabb német térhódításhoz vezet és hogy a keleteurópai német előretörés folytán Lengyelország egyre jobban érzi a körülkeríttetés veszélyét, itt komoly aggályokat váltott ki. Nem hiányoznak olyan hangok sem, amelyek a lengyel külpolitikát teszik felelőssé a bekövetkezett eseményekért és a nagyközönség, amely általában Európában, úgy Lengyelországban is a német komplex alatt szenved, attól tart, hogy Németország a birodalmi kancellár ismételt Ígéretei dacára előbb-utóbb Lengyelországgal szemben is fel fogja állítani követeléseit. Ez azonban a politikai körök véleménye szerint természetesen háborúhoz vezetne, mert Lengyelország semmiesetre sem lesz hajlandó vitális érdekeiről önként lemondani. Hory rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Küm. pol. 1939—17/25—1570. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : vkf. és a követségeknek. 21. A VARSÓI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Varsó, 1939. március 23. 88/pol. —1939. Szigorúan bizalmas\ Március 14-én lett tudatossá a lengyel nép széles rétegeiben Magyarország erélyes elhatározása és katonai előnyomulása Kárpátaljának újbóli birtokbavétele céljából. Ez a hír itt általános örömet váltott ki, de minthogy a lengyelek Németország magatartása felől akkor még nem voltak biztosak s a novemberi események után harci készségünket is kissé alábecsülték; a siker tekintetében kissé aggályoskodtak és izgatottan várták a fejleményenyeket. Március 16-án a délutáni órákban már mindenki tudta Varsóban, hogy csapataink elérték a lengyel határt. E hír az egész közvéleményt felvillanyozta s a Magyarország iránti barátság újra impozáns formákban jelentkezett. A közhangulat ezen megnyilatkozásairól külön jelentek.

2

7 Ez alkalommal csupán arra szeretnék rámutatni, hogy úgy politikai elhatározottságunk, mint a honvédség nagyteljesítménye itt a legjobb benyomást váltotta ki. Túlzás nélkül megállapíthattam, hogy presztízsünk e napon Lengyelországban újra teljesen helyreállott. De a Wierzbowa értesü2

7 Nem közöljük. (Küm. pol. 1939—17/7—1571.) Ajelentésben a követ a lengyelmagyar közös határ létrejöttével kapcsolatban a lengyel politikai körök elismerő nyilatkozatairól és a varsói magyar követség előtt lezajlott szimpátia tüntetésekről számol be. 106