Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 4. kötet

Iratok - I. A danzigi kérdés napirendre tűzése; az angol—lengyel megállapodás és a Romániának nyújtott angol—francia garancia; Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter római megbeszélései (1939. már-cius 19—április 28.)

legalább is bosszú időn keresztül erre vonatkozó elhatározásuk revideálása nem képzelhető el. Viszont még kevésbé lehet arra gondolni, hogy Németország az általa létesített állapotot másként mint vesztes háború folyamataként megváltoztassa. Tegnap óta itt nagyobb mértékű katonai behívások történtek — valószínűleg az olasz helyzettel kapcsolatban —- amiiől a katonai attaché jelent. Khuen-Héderváry m. kir. követ Küm. pol. 1939—11/25—1543. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték : vkf. és a követségeknek. 19. A PÁRIZSI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Párizs, 1939. március 22. 26/pol. — 1939. A francia közvélemény Szlovákia önállóságának kimondása után a Cseh kormányhoz intézett ultimátumunkat és Kárpátoroszországba történt bevonulásunkról szóló első híreket természetesnek találta és nyugodtan fogadta, mint Csehszlovákia felbomlásának logikus következményeit. Amellett a rendkívüli izgalom mellett, amelyet Csehország és Morvaország Németország általi annexiója okozott a kárpátoroszországi bevonulásunk természetesen az érdeklődés hátterébe került. Ez a kérdés csak akkor izgatta volna az itteni kedélyeket, ha a legrövidebb időn belül nem vált volna nyilvánvalóvá, hogy Németország akciónkat nem fogja megakadályozni. Az egyedüli kérdés, amely rendkívüli nagy mértékben foglalkoztatta a franciákat az volt, vájjon mi a németekkel való előzetes megállapodás alapján, vagy csak Németország hallgatólagos toleranciájával jártunk-e el. A lengyel— magyar határ létesülését itt mindenki helyesli, bár ennek ma, Németországnak, Szlovákiában történt térfoglalása után, sokkal kevesebb jelentőséget tulajdonítanak. Parlamenti körökből azt hallom, hogy a közös határ létrejöttét itt határozott symphatiával fogadták. A sajtóban sem volt olyan hang, amely Kárpátoroszország visszacsatolását elvileg helytelenítette volna, csak az occupacio keresztülvitelét kommentálták egyes sajtóorgánumok kedvezőtlenül, azoknak a tendenciózus jelentéseknek alapján, amelyeket Havas közölt berlini és egyéb ukrán propaganda forrásokból. Nézetem szerint Ruszka-Krajna visszafoglalása nem volt magában véve kedvezőtlen befolyással a velünk szembeni hangulatra. Kedvezőtlenebb befolyást gyakorolnak azok az elkerülhetetlen szolidaritási nyilatkozatok, amelyek Németországgal szemben nálunk elhangzanak. Igen rossz benyomást keltett az „Uj Magyarság" azon cikke, mely szerint vissza fogjuk kapni Szlovákiát, aminek fejében Németország joggal elvárhatja tőlünk, hogy az immár elkerülhetetlen háborús konfliktus esetén feltétlenül 104