Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - III. Magyarország külpolitikája Kárpát-Ukrajna megszállásának időszakában (1939. március 1. —1939. március 31.) 511

ben a cseh államférfiak a német nép vezérének kezébe teszik teljes bizalommal a cseh népnek és országnak sorsát. Ezzel szemben a birodalmi kancellár megígérte, hogy a cseh népet a Németbirodalom védelmébe veszi és biztosítja népi életének autonom fejlődési lehetőségét. A védelembevevés alapján március 15-én német csapatok vonulnak be a müncheni egyezmény után megmaradt Csehország és Morvaország területére. Megjegyzendő azonban, hogy az egyezmény létesítése előtt március 14-én este német csapatok hatoltak be Märisch-Ostrauba és Vitkovicba, minden bizonnyal azért, nehogy Lengyelország előzze meg a németeket ezen vasipari centrumnak a megszállásával. Március 15-én Hitler egy proklamációban fordult a német néphez, amelyben elviselhetetlennek jelzi a cseh kormány terrorisztikus rezsimjét és bejelenti, hogy az erre keletkezett reakcióképen az egyes népcsoportok elszakadtak Csehszlovákiától. „Csehszlovákia ezzel megszűnt létezni." A Prágába bevonuló német csapatokat éppúgy, mint egy esztendővel ezelőtt Bécsben történt, most is nyomon követte magának Hitlernek Prágába való bevonulása és a Habsburgok hradsini várkastélyában való megszállása. Március 16. Hitler vezér és kancellár a prágai várban keltezett rendeletével birodalmi protektorátust létesít Csehország és Morvaország felett. Csehszlovákiának a német hadsereg által való megszállása két nap alatt be is fejeződött. Csehország és Morvaország ezentúl a nagynémet birodalomnak egy részét alkotják. A protektorátusnak önálló hadserege nem lesz, a cseh nemzetiségűek azonban nem lesznek kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni. Ez az a rendelkezés, amely legkevésbé fog nehezére esni annak a dicső népnek amely területét néhány lokális lövöldözésen kívül ellenállás nélkül engedte át egy más hatalomnak, éppúgy, mint azt húsz évvel ezelőtt tisztára csak a konjunktúrának köszönve és fegyveres erő nélkül alapította meg. Csehország és Morvaország bekebelezésének hatása az európai hatalmaknál Nagyméltóságod előtt ismeretes. Az eredmény a Németbirodalomra nézve kétélű: egyrészt a birodalom stratégiai helyzete Kelet felé lényegesen megjavult, az a bizonyos ék, amely benyúlt a birodalom területébe és amelyet mindig fel lehetett volna két vagy több frontos háború esetén a birodalom ellen használni, megszűnt létezni. A cseh hadsereg, amely 700 ezer ember effektív erőt képviselhetett, nagyon jól felszerelve, eltűnt a német nép ellenségeinek sorából, sőt felszerelése és az egész cseh hadianyag a német hadsereg birtokába esett. A bekebelezett országrészek gazdasági értékének taglalásába most nem kívánok bocsátkozni, csak azt szeretném megjegyezni, hogy az eddig hallottak alapján a cseh Nemzeti Bank arany- vagy devizakészletének nagy részét még idejében átmentették Londonba. A történelmi országok gazdasági struktúrája pedig meglehetősen kiegyensúlyozott volt, úgy hogy élelmiszerek és nyersanyagok onnan különösebb mennyiségben nem nyerhetők, ellenben a megmaradt ipar nagy része devizában fizetendő nyersanyagokkal való ellátásra szorul. A fent vázolt stratégiai nyereséggel szemben áll azonban az a körülmény, hogy a Németbirodalom írásbelileg adott és szerződésekbe foglalt szavában egész Európának bizalma megrendült; a nyugati demokratikus nagyhatalmakkal való viszony alighanem véglegesen elromlott, végül pedig 677