Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - III. Magyarország külpolitikája Kárpát-Ukrajna megszállásának időszakában (1939. március 1. —1939. március 31.) 511

a szervezeteiről és számszerinti megoszlásáról legközelebb jelenteni fogok. Volosinék esetleg kifejtendő magyarellenes propaganda tevékenysége itt a horvát politikai élet gócpontjában minden politikai súlytalanságuk mellett sem maradna tehát teljesen hatás nélkül. Bár nagyobb fontosságot talán nem kellene ennek tulajdonítanunk, mindenesetre kellemesebb lenne, ha Volosin és szűkebb vezérkara különösen pedig a német-exponens Révai másutt ütné fel tanyáját. Bartók m. kir. konzul U. i. Közvetlenül futárzárlat előtt értesülök arról, hogy Volosin f. hó 27-én látogatást tett Macseknél, aki azt tegnap adta vissza Volosinnak. Volosin előadta Macseknak, hogy teljesen értetlenül áll a bekövetkezett eseményekkel szemben, mert még néhány órával a magyar csapatok bevonulása előtt a huszti német konzulátustól olyan üzenetet kapott, hogy Berlin továbbra is kitart a ruszinszkói ukrán politika mellett és egyenesen utasítja Volosint, hogy maradjon a helyén. A csoda egy éjjelen át következett be, midőn vagy a németek álltak el hirtelen eddigi álláspontjuktól, vagy a magyarok egyszerűen meglepték a németeket Ruszinszkó hirtelen megszállásával. Bizalmas informátorom szerint Volosin igen kedvező benyomást tett Macsekre, aki teljesen bedőlt az ukrán operettminiszterelnök magyarellenes fejtegetéseinek. Talán mondanom sem kell, hogy bizalmi emberem előtt megvilágítottam a való helyzetet és Volosin egész politikai szerepét, aki azt tovább adja a parasztpárt vezérének. Bartók Küm. pol. 1939 - 7/7-1458. (1692) Eredeti tisztázat. 555. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1939. március 28. Titkos! 41/pol. - 1939. 1939. március 13-tól 23-ig terjedő 10 napos időszak a III. Birodalom történetében világpolitikai jelentőséggel és az egész német népre sorsdöntő fontossággal bír. Ez a tíz nap a III. Birodalom külpolitikájában ezenkívül még egy hatalmas fordiilópontot jelent: a német újjáépítés külpolitikája eddig arra volt irányítva, hogy lerombolja a versailles-i békeszerződést és népiségi alapon egyesítse a birodalommal összefüggő területen élő német népet. A csehszlovák kérdésnek végleges likvidálása, Memel vidékének az anyaországhoz való visszacsatolása, Szlovákiának Németország védelmébe való vétele, továbbá pedig a román—német gazdaságpolitikai egyezmény — lényegesen eltérve a fentvázolt külpolitikai irány alapeszméitől — a német kelet felé való törésnek az első konkrét eredményei. A német hatalmi 43* 675