Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet

Iratok - III. Magyarország külpolitikája Kárpát-Ukrajna megszállásának időszakában (1939. március 1. —1939. március 31.) 511

A dolgok hamis beállítására vezethető vissza Volosin kedvező zágrábi fogadtatása. A rokonszenv megnyilatkozását még az is előidézte, hogy a horvát nép szabadságküzdelmét éli és így sajnálatot érez olyan, még hozzá szláv néppel szemben, mint az ukrán, amelynek vezérei íme most külföldre kényszerültek menekülni. Sajnos, ilyen hangokat ütött meg a katolikus sajtó is, amely egyébként cseh és ukrán tendenciákat képviselő személyek vezetése alatt áll. Volosin f. hó 23-án érkezett Zágrábba, ahol Stepinác érsek rendelkezé­sére bocsátotta a görögkatolikus szeminárium lakószobáit. Az érsek meleg baráti viszonyban áll Nyárádi belovár-körösi ukranofil görögkatolikus püspökkel, akivel a télen együtt volt Rómában akkor, amikor Nyárádi a Szentszéktől a ruszinszkói görögkeleti egyház gondozására vonatkozó megbízást nyerte. A volt ukrán ,,miniszterelnök"-kel érkezett Zágrábba Stefán Ágoston, valamint egyenruhás testőre és két titkára is. Az egyik „miniszterelnöki titkár" rögtön nyilatkozott is a zágrábi sajtónak többek között azt állít­ván, hogy a magyar csapatok minden előzetes bejelentés nélkül támadtak rá a szabadságukat védő ukránokra. Végül f. hó 24-én Bécsből befutott Zágrábba a német területre menekült Révai „miniszter" is, aki melldöngetve mesélgette jobbra-balra az újság­íróknak, hogy a német kormány továbbra is támogatja az ukrán szabad­ságküzdelmet, s ők csak átmenetileg lesznek emigrációban. Ezzel azt is el akarta érni, hogy quasi hivatalos személyekként kezeljék őket. Felhozta, hogy a német kormány Hannover mellett külön tábort ad a menekült ukrá­noknak, akikből légiókat fog szervezni. Mint a németek támogatásának mindenki által tapasztalható bizonyítékát, felhozta a bécsi rádióállomás naponta ismétlődő rendszeres magyarellenes ukrán nyelvű adásait. Maga Volosin, bár hangsúlyozta, hogy politikai nyilatkozatot nem akar tenni, folyton csak ilyeneket tett. A görögkatolikus szemináriumban fogadta a Zágrábban tanuló ukrán diákok egyesületének küldöttségét és a „Proboj" valamint „Prosvita" nevű ukrán egyesületek képviselőit. Az újságírókat is egymásután „fogadta" elmondván nekik a kárpátaljai ukránok „tragé­diáját" és menekülésének történetét. Ez legrészletesebben az itteni érsek­séghez közelálló Hrvatska Straza f. hó 25-iki számában jelent meg, itt Volosin elmondja az Blés professzorhoz intézett levelének „hiteles" törté­netét is. A vonatkozó részletes laphangokat amelyek a Nyárády püspök elleni „magyar rendszabályokról" és a püspök meneküléséről is beszámolnak, mellékelten azzal a megjegyzéssel terjesztem fel, 27 0 hogy bizalmas értesü­lésem szerint Volosin azzal a gondolattal foglalkozik, hogy egyelőre Jugoszlá­viában telepszik meg. Amennyiben ez valónak bizonyulna, úgy reánk nézve nem lesz épen a legkellemesebb, mert nem valószínű, hogy akár Volosin akár társai tartózkodnának a politikai tevékenységtől amire ürü­gyük lehet azért is, mert kb. 60 ukrán diák (köztük 30 lengyel állampolgár) és 150—200 főnyi oroszországi ukrán emigráns van Zágrábban, ezen kívül Boszniában, Szlavóniában és a Bácskában kb. 40 000 ukrán él, akiknek 27 0 A mellékletet nem közöljük. 674

Next

/
Thumbnails
Contents