Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - V. Magyarország külpolitikája a müncheni egyezmény létrejöttének időszakában (1938. szeptember 1—október 1.)

semre:) Tudja, vannak, akik ennek az ellenkezőjét állítják, de alkotmányjogilag egy nép és mint ilyen többséget alkot, mindenesetre nagyobb többséget, mint a magyarok a háború előtti Magyarországban. És milyen sorsuk volt ott a nemzetiségeknek ! Kicsoda használhatta pl. ott a saját nyelvét? Amidőn figyelmeztettem a nemzetiségi törvényünkre, az iskolákra, stb., Krofta azzal próbált letorkolni, hogy a parlamentben egy szlovák szót sem volt szabad beszélni, amire viszont utaltam arra, hogy nem lehet a mai időket a háború előttiekkel összehasonlítani, hiszen egy egészen más kort: a nacionalizmus korát éljük. Majd felkeltem és elbúcsúztam, nem látván értelmét annak, hogy Krofta dühkirohanásait tovább hallgassam, annál kevésbé, mert beszélgetésünk e fázisában nem hagyott szóhoz jutni. Vörnle követségi tanácsos ideiglenes ügyvivő Kiim. pol. 1938—7/7—2890. Eredeti tisztázat. Másolatban megküldték: bukaresti, belgrádi és berlini követségnek. 313. A VARSÓI MAGYAR KÖVET SZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 5944. Statissime! 140. szám. Varsó, 1938. szeptember 6." 22 ó. Budapest, 1938. szeptember 6. 23 ó. Titkos ! Külügyminiszter kabinetfőnöke ma délután azt a kijelentést tette előttem, hogy Lengyelországnak figyelmét elsősorban Oroszország felé kell fordítani. Szavai azt a benyomást keltették bennem, hogy legalább is jelen elgondolás szerint, konfliktus esetében első katonai akciójuk keleti határ biztosítása volna. Külügyi államtitkárt helyettesítő volt bukaresti követ azon személyes véleményének adott kifejezést, hogy Románia nem fogja megakadályozni oroszok átvonulását. Általában véve szkeptikusan nyilatkozott Bukarest várható magatartására nézve. Miután lengyel külügyminiszter naponként érdeklődik budapesti információk iránt, kérek minden új mozzanatról értesítést. Hory Kiim. számjel. 1938—bejövő—Varsó. Másolat. 571-