Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - V. Magyarország külpolitikája a müncheni egyezmény létrejöttének időszakában (1938. szeptember 1—október 1.)

304. A KÜLÜGYMINISZTER UTASÍTÁSA A RÓMAI MAGYAR KÖVETNEK Budapest, 1938. szeptember 6. A143 pol—1938 számú jelentésének második bekezdésében foglaltakra 12 való hivatkozással felkérem Nagyméltóságodat, szíveskedjék Ciano gróffal alkalomadtán közölni, hogy bár elismerem Stoyadinovich úr hatékony közreműködését a bledi konferencián elért eredmény létrehozása körül, sajnos nem vagyok abban a helyzetben, hogy Stoyadinovich úrnak Magyar­országgal szemben folytatott politikája iránt táplált, ismert felfogásomat megváltoztassam s változatlanul kénytelen vagyok abbeli nézetemet fenntartani, hogy Jugoszlávia semlegessége egy cseh — magyar fegyveres konfliktus esetére a legtávolabbról sincs biztosítva. Megerősít a nézetemben Stoyadinovich úrnak belgrádi követünk előtt épp a közelmúltban hangoztatott kijelentése, mely szerint ő a leg­nagyobb súlyt helyezi ugyan a magyar—jugoszláv politikai közeledésre, de egyelőre még várni kell mindaddig, míg a csehszlovák akadályt sikerül az útból elhárítani. Szíveskedjék végül Ciano gróf figyelmét felhívni arra, hogy a bledi megegyezés alapjában véve nem változtatott Jugoszláviának és Romániá­nak Magyarországgal szemben eddig folytatott politikáján, ami többek közt kitűnik jugoszláv hivatalos helyről múlt hó 30-án kiadott nyilatkozat­ból is, mely szerint Jugoszlávia kötelezettségei általánosságban ismertek, Jugoszlávia nem vállalt nyílt kötelezettségeket, de viszont nem is adta fel régebbi kötelezettségeit. Ez — összevetve korábbi megnyilatkozásokkal — annyit jelent, hogy Jugoszláviának Csehszlovákia megsegítésére irányuló kötelezettsége csak magyar támadás esetére vonatkozik, ránk nézve pedig, sajnos éppen ez a punctum saliens. Ami Romániát illeti, utalok a Havas-ügynökség szeptember 5-i bukaresti jelentésére, mely úgy szól, hogy román hivatalos felfogás szerint Románia nem maradhat semleges általános európai viszály esetén, Románia helye Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok oldalán van, nemcsak hagyományból és hálából, hanem a középeurópai status quo fenntartásának román nemzeti szempontból való fontossága miatt is. Ha Magyarország résztvenne egy Csehszlovákia elleni támadásban ez önműködően maga után vonná a kisentente szövetség hatálybalépését még akkor is, ha Magyar­ország passzív magatartást tanúsítana német csapatoknak magyar területen való áthaladása és a cseh határ felé való menetelése esetén. Kánya Küm. res. pol 1939—7/ a—762. Fogalmazvány. 1 1 A jelentésben Villani, római magyar követ közli az olasz kormány álláspontját a jugoszláv semlegességgel kapcsolatban. E szerint a jugoszláv semlegesség biztosítva van. 572

Next

/
Thumbnails
Contents