Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

428. 1938. IX. 29. Budapest 595. 1938. X. 28. Varsó 596. 1938. X. 28. Budapest 597. 1938. X. 28. Róma 598. 1938. X. 28. Róma 599. 1938. X. 28. Berlin 600. 1938. X. 28. Belgrád 601. 1938. X. 28. Varsó 602. 1938. X. 28. Prága állásponttal, amely a Csehszlovákiában élő összes kisebbség számára önrendelkezési jog biztosítását követeli, mivel Csehszlovákia föderatív állammá alakult; az átadandó terület megszállását lépcsőzetesen kívánják. A külügyminiszter számjeltávirata a belgrádi magyar követnek Közölje Stojadinoviccsal: a bledi egyezmény aláírását és közzétételét jugoszláv vonatkozásban bármikor hajlandó végrehajtani, Romániával szemben nem; a belgrádi kormány által kívánt nyilatkozatot csak abban az esetben hajlandó megtenni, ha a kisebbségek kérdésében jelentős engedményeket tapasztal. A varsói magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek A lengyelek a Csehszlovákiához intézett magyar jegyzéket erélytelennek tartják. Választ kérnek: szándékában áll-e Magyarországnak Kárpát-Ukrajna magyarlakta területeit, Ungvárt (Üzgorodot) és Munkácsot (Mukacevót) is beleértve, birtokba venni; a lengyelmagyar határ kérdésében való erélytelenség esetében Lengyelország likvidálja az együttműködést. A külügyminiszter számjeltávirata a varsói magyar követnek A lengyelek elégedetlenségére reflektál: Kárpát-Ukrajna sorkatonasággal való fegyveres megszállása háborúra vezetne; Németország ellenzi a közös lengyel—magyar határt; véglegesen csak a döntőbíróságra vonatkozó javaslatra érkező válasz után foglalhatnak állást. A szabotázsakciók ettől függetlenül folytatódnak. A római magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek Ciano szerint az angoloknak nincs kifogásuk a négyhatalmi konferencia ellen, de szívesebben látnák a tengelyhatalmak döntőbíróságát. A római magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek Ciano követeli Ribbentroptól a döntőbíróság elfogadását és ez alapon a három keleti város visszacsatolását. Pozsonyról (Bratislaváról), Nyitráról (Nitráról), Kárpát-Ukrajnáról a magyar kormánynak feltétlenül le kell mondania; a lengyeleknek a döntőbíróságba történő bevonása lehetetlen; a döntőbíróság határozatait mindkét félnek el kell fogadnia. A berlini magyar követ telefonszámjeltávirata a külügyminiszternek Weizsäcker a döntőbíróság ügyében nem adott határozott választ; Prága őket még nem kérte fel. A követ közölte: a csehszlovák kormány elvileg már elfogadta a döntőbíróságot. A belgrádi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Jugoszláv felfogás szerint a kisebbségi kérdés a bledi megállapodás alapján formailag elintézettnek tekinthető; tudják azonban, hogy még tárgyi engedményeket is kell tenniük. A követ jónak tartaná a jugoszláv kormány által kért nyilatkozatok megtételét. A honvédelmi minisztérium VI/2. osztálya vezetőjének átirata a külügy m iniszternek Kárpát-Ukrajnában apróbb járőrökre tagozva ötvenhárom emberből álló lengyel szabadcsapat működik; az ukránok között — német közreműködéssel — szervezkedés folyik; a lengyelek német szolgálatban álló ügynököket fogtak el. A prágai magyar követ telefonjelentése a külügyminiszternek A csehszlovák külügyminiszter jegyzéket adott át. Ebben megelégedéssel állapítja meg a döntőbíróság kérdésében létrejött egyetértést; a tárgyalások csak a magyar kisebbségekre vonatkozhatnak; javaslatot tesz, hogy a két nagyhatalmat kérjék fel a döntőbíráskodásra, az eltérő álláspontokat és a megszállás módozatát pedig utalják a döntőbíróság hatáskörébe. 92