Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

amennyiben ez igenlő volna, az érdemleges döntés is értesülésünk szerint, gyorsan bekövetkeznék. Ha a döntőbírósági határozat lehetővé teszi, természetesen tovább is ragaszkodunk a russzinszkói kérdésben elfoglalt álláspontunkhoz, amit legjobban bizonyít az a körülmény, hogy a szabotage akció, dacára az arbitagera vonatkozó tárgyalásoknak, tovább folyik. Szigorúan bizalmasan, saját tudomására közlöm, hogy itteni benyomás szerint Beck galatzi tárgyalásainak csekély sikere, továbbá az a körülmény, hogy Németország és Olaszország nem óhajtják Lengyelországot az arbitrageba bevenni, a lengyel kormányt nagyon elkedvetlenítette és ezért a russzinszkói ügyben is takarodót fújt azt állítván, hogy a helyzet rosszabbra fordulásának mi vagyunk az okozói. Kánya Küm. res. pol. 1939—7/a—1258. Fogalmazvány. 597. A RÓMAI MAGYAR KÖVET TELEFONSZÁMJELTÁVIRATA A KÜLÜGYMINISZTERNEK 150. szám. Róma, 1938. október 28. 15 ó. Budapest, 1938. október 28. 19 ó. 6758. Ciano gróf ma reggel telefonon közölte, hogy Angliának arbitrage elleni állásfoglalásáról szóló hír téves. Angol nagykövet tegnap este kijelentette, hogy kormányának ugyan nincs kifogása négyhatalmi konferencia ellen, de sokkal szívesebben látja tengely döntőbíróságát.

22

0 Ciano gróf Ribbentroppal közvetlenül érkezése után eszmecserét folytatott. Reméli, hogy még jelentkező német ellenállást arbitrage-al szemben sikerül megtörni. Villani Küm. számjel. 1938—bejövő—Róma. Másolat. 22

0 Angliának ezzel kapcsolatos álláspontjára lásd AdtAPol. D sorozat IV. 91. sz. iratát, továbbá DBFP. Harmadik sorozat III. 226. sz. iratát. 864