Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - VI. Magyarország külpolitikája a müncheni konferenciától az első bécsi döntésig (1938. október 1—november 3.)

VIEST tábornok a halábori esettel kapcsolatban közli, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint az incidenst a határ másik oldaláról átjött polgári egyének idézték elő, akik támadólag léptek fel és három csehszlovák vasutast lelőttek. Természetes, hogy ilyen támadások esetén a katonaság kénytelen fegyverét használni. A támadó polgári egyének közül többet elfogtak s ezek között egy diákot, aki bevallotta, hogy magyar területen Yásárosnaményben látták el őket fegyverekkel és töltényekkel.

8

1 A másik említett két eset kivizsgálása iránt intézkedni fog. KÁNYA KÁLMÁN külügyminiszter emlékeztet arra, hogy a jelképesen átadott területekkel kapcsolatban csehszlovák részről kérték a polgári lakosság személyi és vagyoni biztonságának garantálását, amely kérésnek a magyar kormány a legmesszebbmenően eleget tett. Nem látja, hogy a másik oldalról ugyanilyen szentnek tekintenék a magyar lakosság személyi és vagyoni biztonságát. Ebben a kérdésben feltétlenül kénytelen a paritásos elbánáshoz ragaszkodni. TISZO miniszterelnök ezt a maga részéről kilátásba helyezi és ugyanilyen elbánást kér ő is magyar részről. Áttérve az érdemleges tárgyalásra, TISZO miniszterelnök közli, hogy közvetlenül az ülés megkezdése előtt érkezett vissza Komáromba, arra sem volt idejé; hogy saját szakértőivel beszéljen és így még a délelőtti szakértői megbeszélésekről sincs tájékozva. Még kevésbbé van abban a helyzetben, hogy

r az október 9.-én átadott magyar követelésekre ellenjavaslatait megtehesse. Gróf TELEKI PÁL vallás- és közoktatásügyi miniszter előadja, hogy a délelőtti ülésen a két delegáció szakértői nagyjából átbeszélték a magyar delegáció által javaslatba hozott egész határvonal kérdését. Kölcsönösen megmagyarázták egymásnak egymás felfogását és módszereit azzal, hogy ki-ki jelentést tesz saját delegációjának. A szakértők eme megbeszélésének nem is képezhette feladatát, hogy javaslatokat formulázzon. TISZO miniszterelnök, köszönetet mondva a gróf Teleki Pál által nyújtott felvilágosításokért, kéri, hogy az ülés függesztessék fel addig, amíg a csehszlovák delegáció értesülést szerez arról, hogy mikorra várható Krno követ és Durcánszky miniszter megérkezése és amíg a saját szakértőivel megbeszéléseket folytathat. KÁNYA KÁLMÁN külügyminiszter a csehszlovák delegáció halasztási indítványában a tárgyalások elhúzására irányuló tendenciának újabb megnyilvánulását látja. Szükségesnek tartja, hogy ebben a kérdésben a magyar delegáció álláspontját újból és félre nem érthető módon leszögezze, azért felolvassa az A. alatt idemellékelt nyilatkozatot, amelyet francia fordításban is átad (B. melléklet) a csehszlovák delegációnak.

8

2 TISZO miniszterelnök őszintén sajnálja, hogy a tárgyalások megindulásakor mindjárt disszonánciák és félreértések merültek fel és hogy ezeket 8

1 1938. október 1-én Imrédy miniszterelnök megbízta Kozma Miklós volt belügyminisztert „szabadcsapatok" szervezésével. Kozma a vezérkarral karöltve hozzálátott az irreguláris csapatok megalakításához. 1938. október 5-től a szabadcsapatok kis csoportjait Vásárosnaményból illegálisan átdobták a csehszlovák határon, ahol robbantásokat hajtottak végre, fegyveres felkelést szerveztek. 8

2 A nyilatkozat magyar szövegét közöljük. Lásd e kötet 490a. sz. iratát. 48* 755