Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - IV. Német—magyar—lengyel együttműködés Csehszlovákia ellen; a magyar államférfiak olaszországi és németországi látogatása; a bledi egyezmény (1938. június 2—augusztus 31.)

összmüködést teremteni. Ebből megállapítható, hogy olasz—német hadműveleti összműködésről még beszélni sem lehet. A németeknél ezúttal tapasztalt hangulat határozottan békés, sőt már az aggodalom határait látszik súrolni. Ez a két felelős tényező messzire van már attól a csapongó, erős önbizalomtól, amit az Anschluss utáni időkben náluk láttam. Ők maguk ismerték el, hogy az egész világon fokozódik a hangulat a németek ellen, ami látszólag igen lehűtőleg hat rájuk. Ennek logikus folyamánya, hogy a cseh kérdés fegyveres megoldásáról most nem is beszélnek. Nagyon kértek, hogy varsói benyomásaimról alkalomadtán értesítsem őket. A fenti őszinte beszélgetésekből azt a határozott benyomást kaptam, hogy a német—lengyel katonai viszony még annál is hidegebb, mint ahogy azt mi elképzeltük és hogy a két hadsereg között a legcsekélyebb érintkezési felület sem áll fenn. Varsóban először Beck külügyminiszter fogadott. Igen kedvesen, mint régi ismerőst üdvözölt. Átadtam neki a külügyminiszter úr őnagyméltósága üdvözleteit, amiket nagyon meleg baráti jókívánságokkal viszonzott. Beck előtt vázoltam a feladatomat és hangsúlyoztam, hogy a Marecki-féle megbeszélések

4

3 folytatása végett érkeztem és szeretném azokat katonai vonalon elmélyíteni. Beck a maga szokásos frázisdús, kissé ködös, elmosódó előadásában hosszas fejtegetésbe kezdett, melynek a lényegét az alábbiakban foglalom össze: Felfogása szerint a cseh kérdés fejlődését Anglia magatartása determinálja. Az angol politikai életben és közvéleményben két lényeges elemet lát. Az első elemet az képezi, hogy Anglia tudatára ébredt annak, hogy Csehszlovák nemzet nincs. Amint Beck kifejezte magát, az angolok rájöttek arra, hogy a „Csehszlovák" fogalomba a valóságnak megfelelően egy kötőjel illesztendő bele, amit a csehek eddig gondosan elsikkasztottak. Ennek a hazugságnak a fenntartásáért Anglia nem lesz hajlandó háborút kockáztatni. A második elemet a fokozott angol fegyverkezés képezi. Amint Anglia el fogja érni a fegyverkezések terén kitűzött célját, érdekeit — ha azokat a németek veszélyeztetik — de csak a speciális angol érdekeket, fegyverrel is meg fogják védeni. Ezért egyik oldalon a legvégsőkig nyomják a cseheket, hogy a valódi néprajzi helyzetnek megfelelő belső viszonyokat teremtsenek, a másik oldalon azonban készek a legteljesebb katonai erőkifejtésre, hogy a németekkel szemben az angol érdekeket megvédhessék. Bár Beck határozottan nem mondta, de szétfolyó fejtegetéseiből azt lehetett kiérezni, hogy nem hiszi, hogy az esetleg mostan kitörő cseh—német háborúba Anglia fegyverrel beleavatkozzon. 1939. végét látja fordulópontnak a cseh kérdés megoldásában. Ha addig az időpontig a cseh kérdés rendezést nem nyer azután már újabb európai súrlódó felületek támadhatnak, melyek feledésbe dobhatják a cseh problémát. 4

3 A megbeszélésekre forrásanyag nem áll rendelkezésünkre. 466