Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - IV. Német—magyar—lengyel együttműködés Csehszlovákia ellen; a magyar államférfiak olaszországi és németországi látogatása; a bledi egyezmény (1938. június 2—augusztus 31.)

Érdemi ellenvetésként pedig kétségkívül azt lehet felhozni e kívánságunkkal szemben, hogy a román kormány most, a tervezett protocole megegyezéssel egyidejűleg hajlandó a kisebbségi kérdést barátságosan rendezni, a magyar kormánynak is az lévén eddig az álláspontja, hogy a megegyezés enélkül mit sem ér. De ha a kisebbségi kérdést most nem sikerül nyugvópontra juttatni, akkor a tárgyalások további folytatására vonatkozó kötelezettség sem jelenthet a magyar kormány számára semmi gyakorlati értéket. — Az itteni helyzet és a román álláspont ismeretében az a meggyőződésem, hogy e kívánsággal csak elmérgesítenők a már úgyis nehezen és akadozva haladó tárgyalásokat — ami Nagyméltóságodnak nyilván nem lehet szándéka. — S megerősítenők azt a román felfogást, hogy a magyar kormány — ha ugyan egyáltalában kívánja a megegyezés tárgyalások sikeres befejezését — ezt attól akarja függővé tenni, hogy a román kormánytól a kisebbségi kérdésre vonatkozóan valami kötelezettséget csikarjon ki, amit adódó alkalommal Románia ellen felhasználhat. Román részről kétségkívül ennek a gyanúnak a nyílt megerősítését látnák az 528/res. pol. számú rendelet 5. pontjában közölt nyilatkozat-tervezetben, amivel ilyen módon — nézetem szerint — csak kártyáinkat fednők fel. —• Nagyméltóságod kegyes elnézését kérve tehát azért, hogy a magyar kormány elgondolásaihoz hozzászólni bátorkodom — amit egyébként kötelességemnek tartok — tisztelettel kérem méltóztatnék a nyilatkozattervezetet újabb megfontolás alá venni. — Amikor legutóbb április végén szerencsés voltam Nagyméltóságoddal ezekről a kérdésekről megbeszélést folytatni, felmerült az a terv, hogy a román kormánytól olyan nyilatkozatot eszközöljünk ki, hogy a megbeszéléseket később folytatjuk, de ez az elgondolás arra az esetre szólt, ha most nem tudunk végleges eredményt elérni s a két kormány részéről folytatandó barátságos és előzékeny szellemű politika eredményeitől tesszük függővé a későbbi megbeszéléseket, kikötve azt is, hogy a tárgyalásokat akkor is lijból megindítjuk, ha valamilyen esemény ezt indokolttá vagy szükségessé tenné. — Ha Nagyméltóságod ehhez az elgondoláshoz ragaszkodik, akkor talán ebben a formában lehetne a román kormánynak javaslatot tenni. Ez a javaslat nézetem szerint kevésbé sértené a románok érzékenységét s talán nem váltaná ki azt a merev ellenállást, amelyet a most kapott utasításnak megfelelő nyilatkozattervezet előterjesztése kétségkívül maga után vonna. — Addig is, amíg Nagyméltóságod erre nézve kegyes lesz engem újabb utasítással ellátni avagy arról értesíteni, hogy változatlanul az 528/res. pol. számú rendelet értelmében járjak el, Nagyméltóságod hozzájárulásának reményében a régi nyilatkozat-tervezetek alapján folytatom megbeszéléseimet Comnen-nel. — Az ebben a tekintetben felhasználható variánsokat tisztelettel mellékelem. — Bátor volnék végül Nagyméltóságod figyelmébe ajánlani annak a megoldásnak a lehetőségét is, hogy a Protocole III. pontjában a két állam annak a hivatalos kommünikének a szövegében állapodjék meg, amellyel a tárgyalások eredményét — a kisebbségi kérdésről folytatott megbeszéléseket külön kiemelve — bejelentenők. A kommüniké jelentősége kétségkívül 454