Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

211. 1938. Y. 21. Budapest 212. 1938. Y. 21. Budapest 213. 1938. V. 21. Prága 214. 1938. V. 21. Budapest 215. 1938. V. 22. Budapest 216. 1938. V. 22. Prága 217. 1938. V. 23. Belgrád 218. 1938. V. 23. Róma 219. 1938. v. 23. Varsó A külügyminiszter telefonszámjeltávirata a prágai magyar követnek Magyarországon semmi rendkívüli katonai intézkedés nem történt, az öt korosztály behívására vonatkozó hír nem felel meg a valóságnak. A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek A Szudétanémet Párt és az Egyesült Magyar Párt között az együttműködés tökéletes, Jugoszláviában és Romániában a helyzet nem kielégítő. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek A katonai intézkedések nem irányulnak sem Magyarország, sem más ország ellen. A belső rend fenntartása érdekében történtek. A külügyminiszter számjeltávirata a londoni magyar követnek Magyarországon sem mozgósítás, sem rendkívüli katonai intézkedés nem történt. Napijelentés Knox angol követ és Apor, a magyar külügyminiszter állandó helyettese beszélgetéséről Knox angol követ közölte: a berlini angol nagykövet felhívta a német kormány figyelmét a csehszlovák kérdés békés rendezésének a szükségességére; Varsót is figyelmeztették, hogy az erőszakos lépések következményei kiszámíthatatlanok. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Henlein londoni tárgyalásainak eredményét pontosan megállapítani nem lehetett. A prágai német követ a válaszadás elől kitért. A Szudétanémet Párttól szerzett értesülések szerint Henlein Londonban meggyőződött, hogy sem a csehszlovák, sem a szudétanémet kérdés Anglia számára nem elsőrangúan fontos. A követ megítélése szerint az angolok egyrészt mérséklőleg igyekeztek hatni Henleinre. másrészt Csehszlovákiát a legmesszebbmenő engedmények megadására intették. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A követ Stojadinovicnak kijelentette: Magyarország barátsága változatlan Német- és Olaszországhoz; Németországgal nincs katonai szerződése. Stojadinovic közölte, hogy hajlandó Magyarországgal külön, a másik két államtól függetlenül tárgyalni és sikeres megegyezés esetén hasonló egyezmény megkötését ajánlani a többieknek. Ha a másik két állam és Magyarország között nem jönne létre megegyezés, ő a magyarokkal kötött megállapodást önállóan életbelépteti. Érdeklődött, hogy Csehszlovákiával szemben történtek-e magyar katonai intézkedések. A követ tagadólag válaszolt. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano gróf közlése szerint az angol követ kijelentette: a csehszlovák kérdésben Franciaország eleget fog tenni szövetségi kötelezettségének és Anglia támogatásával is számolni kell. Mussolini kizártnak tartja, hogy Jugoszlávia megsegítse Csehszlovákiát, Románia pedig azt fogja tenni, amit Jugoszlávia tesz. Ha Magyarország a németekkel együtt támadná meg Csehszlovákiát, a jugoszlávok akkor sem avatkoznának be; Magyarország egyébként számíthat az olasz védelemre. Mussolini és Berlin szívesen látná, ha Magyarország kilépne a Nemzetek Szövetségéből. A varsói magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Kobylanskit, a politikai osztályvezetőjét meglepte, hogy a magyar kormány kárpát-ukrajnai autonómiára gondol. Nézete szerint a terület kevert lakossága és a fejletlen nemzeti öntudat ezt nem indokolja. 43 V