Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

220. 1938. V. 23. London 221. 1938. V. 24. Budapest 222. 1938. V. 24. London 223. 1938. V. 25. Bukarest 224. 1938. V. 26. Párizs 225. 1938. V. 26. Belgrád A londoni magyar ideiglenes ügyvivő levele a külügyminiszternek Wiedemann londoni benyomásai alapján elismerte: az angol közhangulat az osztrák események óta Németország rovására megromlott, de nézete szerint a csehszlovák kérdés megoldása csak a mód mikéntje szempontjából int óvatosságra. Anglia a fegyveres fellépést ellenzi, de a német célok más módon való megvalósítását nem bánja. Németbarát angol politikai körökből azt a tanácsot kapta: „lőni nem szabad, megfojtani igen." A külügyminiszter számjeltávirata a bukaresti magyar követnek Közli Stojadinovicnak a belgrádi magyar ügyvivő előtt tett kijelentését, hogy hajlandó Magyarországgal a másik két államtól függetlenül tárgyalásokba bocsátkozni és megegyezés esetén hasonló egyezmény megkötését ajánlani a többieknek. A románokkal való tárgyalás folytatására ad utasítást azzal, hogy gentlemen's agreementet ne siettessen. A londoni magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminiszternek Cadogan külügyi vezértitkár kijelentette; Anglia azt látná szívesen, ha a spanyol kérdésben a jelenlegi status quo alapján fegyverszünet és kompromisszum létesülne, ami az olasz csapatok visszavonását lehetővé tenné; a csehszlovák kérdésben véleménye szerint nem kompromisszum, hanem a német követelések kisebb-nagyobb mérvű teljesítése várható; ezeket a maga részéről jogosultnak tartja. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A román külügyminiszter örömének adott kifejezést, hogy Horthy elismerőleg nyilatkozott a román kormány közeledési lépéseiről. Kijelentette, hogy a három kisantant állam külügyminisztere csak általánosságban fogadta el tárgyalási alapul a magyar szöveget, de a részletek megbeszélésére neki adtak teljes felhatalmazást. Ismertette észrevételeit a magyar protokoll-tervezetről és a román javaslatokat. Bárdossy tervezetet adott át, amely kizárólag Romániára és Jugoszláviára vonatkozott. Comnen szerint, ha a tervezetet elfogadnák, Magyarországnak minden revíziós propagandáról le kellene mondania. A magyar kormányt taktikázással vádolja, amely semmiféle megegyezést nem akar. A párizsi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A csehszlovák —német viszony váratlan kiéleződése pánikhangulatot teremtett. A francia és angol kormány aggodalmát az okozta^ hogy értesüléseik voltak német alakulatoknak a csehszlovák határ felé vonulásáról. Henderson két démarche-ot intézett a németekhez, melyben az angol kormány tiltakozott a német — csehszlovák határnál történő csapatösszevonások ellen. A párizsi német nagykövet Daladier-től úgy értesült, hogy Franciaország eleget tesz szövetségi kötelezettségeinek, a francia külügyminisztertől pedig azt hallotta, hogy amennyiben a csehszlovák kormány nem teljesítené legalább nyolcvan százalékban a kisebbségek jogos kívánságait, Franciaország kénytelen lesz a szövetségi szerződést revideálni. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek A belgrádi lengyel követ a jugoszláv külügyminiszter vezértitkárával folytatott beszélgetéséből azt a benyomást szerezte, hogy a jugoszláv kormány mielőbb szeretne a magyar kormánnyal megegyezni — e tekintetben teljesen szabad kezük van — s ha a másik két kisantant állam fél éven belül nem állapodna meg Magyarországgal, Jugoszlávia a kötendő szerződést saját részéről életbeléptetné. A jugoszlávok messzemenő előzékenységre hajlandók. 44