Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

157. 1938. IV. 22. Róma 158. 1938. IV. 24. Bukarest 159. 1938. IV. 27. Bukarest 160. 1938. IV. 27. Varsó 161. 1938. IV. 27. Budapest 162. 1938. IV. 28. London 163. 1938. IV. 28. Berlin 164. 1938. IV. 29. Róma hozni már nem lehet. Csehszlovákiában az összes kisebbségeket érintő statutumot dolgoznak ki, azért tőle messzemenő eredményeket vár. IIa mind Bukarest, mind Belgrád követné Prága példáját, a kérdést általános megelégedésre lehetne rendezni. Magyarország hajlandó külön-külön is tárgyalni, egyelőre a Romániával és Jugoszláviával való különtárgyalásokat tartja célravezetőnek. A vatikáni magyar követ jelentése a külügyminiszternek Paeelli bíboros véleménye szerint Csehszlovákiát szövetségesei — minden jogi és erkölcsi kötelezettségük ellenére — nem fogják támogatni; a háborútól való általános félelem következtében a kormányok belenyugosznak a befejezett tényekbe; a Vatikán Csehszlovákiával semmiféle tárgyalást nem folytat és reméli, hogy a probléma háború nélkül oldódik meg, Magyarország pedig minél nagyobb területet fog visszakapni. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A magyar—román tárgyalások érdekében érintkezésbe lépett a román külügyminiszterrel, aki a kisebbségi kérdésben messzemenő jóindulatát bizonygatta. A tárgyalások folytatását a csehszlovák kormánnyal való érintkezésbe lépés után ígérte. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A román külügyminiszter a kisebbségi nyilatkozatról nem hajlandó tárgyalni, csupán kötelezettség nélküli megbeszéléseket kíván az általa átadott protokoll első két pontjáról. Bárdossy kijelenti, hogy a kisebbségi kérdés megoldását a három kisantant államban közös nevezőre hozni nem lehet. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyel külügyminiszter és Kobylanski, a politikai osztály vezetője információkat szeretnének kapni a magyar—szlovák kapcsolatokról, hogy a közös akciókat összehangolják; a szlovákokat csehellenes irányba igyekeznek terelni, ami Magyarország számára is némi jelentőséggel bír, de pozitív eredmény csak a magyar—szlovák intenzív kapcsolatok révén várható. A követ közölte, hogy a szlovák nemzeti tanáccsal évek óta kapcsolatban állnak. Külügyminiszterétől az adandó válasz tekintetében utasításokat kér. Az angol kormány jegyzéke a magyar kormánynak Az angol kormány élénken érdeklődik Magyarország és a kisantant tárgyalásainak előrehaladásáról; ennek sikere érdekében jegyzéket intéz a kisantant államok kormányaihoz is; reméli, hogy a magyar kormány — Közép-Európa békéjének és biztonságának érdekében — minden erőfeszítést megtesz a megegyezésre. A londoni magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Jelenti a londoni angol—francia tárgyalásokról szerzett információit. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A Hitler—Mussolini' közös megbeszélések fő tárgya a csehszlovák kérdés lesz. Hitler állítólag Olaszország földközi-tengeri érdekeinek támogatásáért Mussolinitól azt kéri, hogy biztosítsa Anglia érdektelenségét a csehszlovák kérdésben. A római magyar katonai attasé jelentése a honvédvezérkar főnökének A követ jelenti Pariani olasz vezérkari főnöknek az olasz—angol és az olasz—francia viszonyra vonatkozó közlését. Olaszország mindkét állammal jobb viszonyt szeretne létesíteni; Franciaországgal a spanyol kérdésben elfoglalt álláspontja miatt ez nehezen megvalósítható; a csehszlovák kérdés, amíg katonai problémává nem válik, kevéssé érdekli őt; Olaszország örömmel látja a magyar térhódítási törekvéseket. 36