Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

165. 1938. IV. 29. Bukarest 166. 1938. IV. 30. London 167. 1938. IV. 30. London 168. 1938. V. 2. Prága 169. 1938. V. 2. Bukarest 170. 1938. V. 2. Budapest 171. 1938. V. 3. Prága 172. 1938. V. 4. Varsó A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A román külügyminiszternek újból leszögezte, hogy a vegyes döntőbíróságok megszüntetésére és a trianoni szerződés 51. cik­kére vonatkozó kívánságokról, mint elfogadhatatlanokról nem tár­gyal; kijelentette, hogy a megbeszélést csupán kötelezettségekkel nem járó eszmecserének minősíti. Közölte a magyar kormány észrevételeit, és átadta az ellenjavaslat tervezetét azzal, hogy a magyar kormány meg kívánja várni a csehszlovák kormány részé­ről bejelentett kisebbségi statutuinot, és a kisebbségi kérdést tekinti a megegyezés egyedüli lényeges elemének. A londoni magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminisz­ternek Bizalmasan úgy értesült, hogy az angol—francia tárgyalásokon Csehszlovákia helyzetét pesszimisztikusan ítélték meg. Daladier az angolokat kérte, gyakoroljanak nyomást Prágára, és javasolják a németekkel szemben a messzemenő engedékenységet. A londoni magyar ideiglenes ügyvivő számjeltávirata a külügyminisz­ternek Sargent kijelentette: a dunai államok gazdasági megsegítésé­ről elterjedt laphírek csak a francia delegációk óhajait tükröz­ték; ilyesmi behatóbb tárgyalások tárgyát nem képezte. A prágai magyar követ levele a külügyminisztérium politikai osztálya vezetőjének A követ felvilágosítást kér arra nézve, hogy a kisantant államokkal valóban akar-e a magyar kormány valamilyen megegyezést kötni, vagy pedig csak az a célja, hogy a tárgyalások sikertelenségének ódiumát áthárítsa. Érdeklődik Szlovákia tervezett autonómiájáról. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Az angol követ — a román királynál esedékes audiencián — kor­mánya nevében közölni fogja, hogy a kisebbségi kérdés rendezését mind Romániában, mind a többi kisantant államokban kívánatos­nak tartják. A külügyminiszter utasítása a bukaresti magyar követnek Kánya helyesli, hogy a magyar követ, a jugoszláv miniszterelnökkel és a csehszlovák külügyminiszterrel való esetleges összejövetele alkalmával a megegyezés kérdéseinek megbeszélése elől nem szán­dékozik kitérni. Az angol követ közlése szerint kormánya azt remé­li, hogy az európai béke érdekében mind a magyar, mind a kisan­tant kormány minden lehetőt megtesz; ezt a kisantant kormá­nyokkal is közölték. A Kroftával való találkozáskor hangsúlyozni kell, hogy a magyar kormány meg kívánja várni a csehszlovák kor­mány kisebbségi statutumát, és nem akarja kizárni Csehszlovákiát a megegyezésből. Kánya a kisebbségi kérdésben való megegyezést alig tartja lehetségesnek, de a szakítást el kívánja kerülni. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyel követ szükségesnek tartja a magyar—lengyel szoros együttműködést; a német—csehszlovák ellentétek békés megoldása véleménye szerint nem lehetséges. Érdeklődött, hogy melyek a magyar kormány tervei Szlovákiát iletőleg. Ismertette Szlovákia belpolitikai viszonyairól való értesüléseit. Kijelentette: Len­gyelországnak nincsenek területi aspirációi, csak azt kívánja, hogy Kárpát-Ukrajnában ne legyen ukrán központ; Lengyelország célja a közös magyar—lengyel határ; mind Szlovákia, mind Kárpát­Ukrajna megszervezését — a bekövetkezendő változások után — kizárólágosan magyar belügynek tekintik. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Beck utasította a bukaresti lengyel követet, fejtse ki a román 37

Next

/
Thumbnails
Contents