Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

151. 1938. IV. 9. Bukarest 152. 1938. IV. 11. Budapest 153. 1938. IV. 11. Prága 154. 1938. IV. 14. Bukarest 155. 1938. IV. 16. Bukarest 156. 1938. IV. 18. Budapest A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az angol követ elismerte hogy a kisantant egyes kívánságai elfogadhatatlanok. A kisebbségi ügyek iránt való magyar érdeklődést nem tartja a román belügyekbe való beavatkozásnak. A külügyminiszter állandó helyettesének utasítása a berlini magyar követnek Az a benyomása, hogy Csehszlovákia ügyében a döntés teljesen Hitler kezében van. A követ kérje meg Ribbentrop külügyminisztert, közölje Hitlerrel, hogy a magyar kormány nem kételkedik régebben tett kijelentéseiben, amely szerint sem Pozsonyra (Bratislavára), sem Szlovákia egyes részeire nem aspirál, hanem erős Magyarországot kíván, közös magyar—német határral. A magyar kormány a Felvidék visszacsatolása esetében a szlovákoknak és a kárpátukránoknak széleskörű autonómiát szándékozik biztosítani. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Krofta külügyminiszter a bukaresti tárgyalásokkal kapcsolatban közölte: a jugoszláv kormány eleve hozzájárul minden megállapodáshoz, ami Magyarország és a másik két kisantant állam között létrejön; Csehszlovákia kész a békeszerződés őt terhelő korlátozásairól lemondani; a kisebbségi kérdés rendezése a románok ellenállása miatt nem sikerült; a tárgyalások egyelőre holtpontra jutottak, de később mégis remélik a megegyezést. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Comnen külügyminiszter őt okolja azért, mert nem válaszol a román részről átadott javaslatokra. Közölte Comnennel, hogy amíg a román kormány ragaszkodik lijabb kívánságaihoz, nincs értelme a javaslat egyéb részeinek megvitatásába bocsátkozni. Comnen szerint a magyar kormány valójában nem is akar tárgyalni, a megbeszéléseket nehézségek támasztásával akasztja meg. Tudatta továbbá, hogy a miniszterelnökség mellett „Kisebbségi Igazgatóságot" szándékoznak szervezni, amelynek feladata a kisebbségi sérelmek orvoslása; kéri, hogy ezt mint valóban első gyakorlati gesztust értékeljék. A követ utasításokat kér, hogy a román javaslat egyes pontjainak megvitatásába belemenjen-e, és milyen magatartást tanúsítson. § A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek A lengyel követ -— Beck külügyminiszterrel való tárgyalásai alapján — közli: a magyar—román viszonynak olyan stádiumba kell jutni, hogy a csehszlovák válság akuttá válása esetében annak következményeit Romániával el lehessen fogadtatni. A lengyel külügyminiszter és a lengyel követ a Csehszlovákia melletti külföldi intervenciót nem tartja valószínűnek; a köztársaság alkatelemeire fog széthullani; a román és jugoszláv állásfoglalás mind az általános fejlemények, mind a megvalósuló közös lengyel—magyar határ szempontjából kérdéses, de Románia részére előnyösnek ítélhető, hogy e réven Magyarország is közvetlenül bekapcsolódik a szovjet törekvések elleni védekezésbe, és jelentékeny akadályt képez a Szovjetunió átvonulási kísérleteinek. A román tényezők ezt a felvilágosítást megértették. A külügyminiszter utasítása a bukaresti magyar követnek A magyar—román viszony rendezésére irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban utasításokat ad. A vegyes döntőbíróságok megszüntetésére és a trianoni béke 51. cikkére vonatkozó kívánságok elfogadhatatlanok, ez ügyben a vita lezártnak tekintendő, de az átadott román javaslat egyes pontjainak megvitatását engedélyezi. A kisebbségi kérdést a kisantant három állama között közös nevezőre 3* 35