Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Az iratok tartalmi kivonata
144. 1938. IV. 1. Berlin 145. 1938. IV. 2. Berlin 146. 1938. IV. 5. Budapest 147. 1938. IV. 7. Berlin 148. 1938. IV. 8. London 149. 1938. IV. 8. Varsó 150. 1938. IV. 8. Varsó A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A politikai osztály vezetőjének kérdésére kijelentette: magyar—olasz viszonylatban a római jegyzőkönyv szelleme Ausztria kiválása után is teljes mértékben érvényben marad. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Benyomása szerint a csehszlovák kérdést belső bomlasztó munka révén „békés úton" kívánják megoldani. Henlein Berlinben politikai és katonai fórumokkal tárgyalt. Nem lehet még tudni, hogy a németlakta vidékek autonómiájára, illetőleg elcsatolására vagy Csehszlovákia teljes megszüntetésére fognak-e törekedni. A külügyminiszter utasítása a berlini magyar követnek Csehszlovákiában hamarosan számolni kell a fegyveres beavatkozás eshetőségével. Ekkor szükségképpen a magyar—német vezérkarok együttműködésére lenne szükség. Puhatolódzás céljából Andorka vk. ezredes Berlinbe utazik. A követ szerezzen információkat, hogy a birodalmi kormány hajlandó-e már most az együttműködés részleteiről tárgyalni. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek A csehszlovák kérdésről történt beszélgetései alapján jelenti: Csehszlovákia „felosztása" még nem látszik elhatározottnak, más elgondolásokat is fontolgatnak. Hitler kijelentése szerint a magyar revíziós törekvések elsősorban Csehszlovákia felé valósulhatnak meg. A londoni magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Angliában a közvélemény antifasiszta „kollektív biztonsági" és azzal ellentétes „reálpolitikai" irányokba oszlik meg. Az ellentét legjellemzőbben Csehszlovákia kérdésében nyilvánul meg. A kollektív biztonsági rendszer hívei azt követelik, hogy Anglia garantálja Csehszlovákia területét. Chamberlain reálpolitikai programja erős támaszt talál a hagyományos angol izolációs irányzatban. Az angol közvélemény túlnyomó többsége egyetért Chamberlain politikájával, azonban egy Csehszlovákiát érő brutális támadás az angol intervenciós irányzatot egészen a beavatkozás eléréséig megerősíthetné. Csehszlovákia belső bomlasztásának eredményei valószínűsítenék Angliának az osztrák precedenshez hasonló viselkedését. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek A bukaresti lengyel követ benyomásai: a román közvélemény egy része szerint a német veszély elsősorban Magyarországot érinti; Románia a németekkel könnyebben megtalálja a megértés útját, s így Magyarország kénytelen lesz Romániával olcsó áron megegyezni. Mások szerint előnyös lenne Románia és Magyarország között a legszorosabb kooperáció, esetleg Károly román király uralmával, perszonálunió formájában. Kobylanski tudatta vele, hogy a csehszlovák—német konfliktus esetében Románia semmi körülmények között nem hajlandó a szovjet csapatokat területén átengedni; Tatarescu távozásával nincs a csehszlovák—román barátságnak szószólója; a magyar—román közeledés érdekében most már határozottabb lépést kell tenni. A varsói magyar katonai attasé jelentése a honvédvezérkar főnökének Pelczynski ezredessel — a lengyel hírszerző osztály vezetőjével — közölte, hogy az ausztriai események után bekövetkezett nyugtalanságok ellenére a kormány helyzete szilárd. Pelczynski szerint a csehszlovák kérdés katonai felszámolásának sikerét a német hadosztályok már meglevő hadiállománya és a meglepetésszerű fellépés biztosítja. Megítélése szerint a Szovjetunió szárazföldi erőkkel nem avatkozna be, légierőik megjelenésével azonban számolni lehet. 34