Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

134b. Melléklet 134c. Melléklet 135. 1938. III. 23. Varsó 136. 1938. III. 26. Róma 137. 1938. III. 27. Varsó 138. 1938. III. 28. Budapest 139. 1938. III. 28. Varsó 140. 1938. III. 29. Varsó 141. 1938. III. 31. Varsó 142. 1938. III. 31. Berlin 143. 1938. IV. 1. Prága A magyar kormány emlékirata a kisantantnak Utal Bárdossy bukaresti magyar követ és Comnen március 18-i megbeszélésére, melynek során a követ hangsúlyozta, hogy a két kormány közötti viszony normalizálásának feltétele a kisebbségi kérdés rendezése, és visszautasította a döntőbíróságok megszün­tetésére vonatkozó román követelést. A bukaresti magyar követ feljegyzése Elfogadhatatlannak tartja a kisantantnak a vegyes döntőbíróságok megszüntetésére vonatkozó követelését; felsorolja a folyamatban levő perek fajtáit, melyek lebonyolítása a döntőbíróságok feladata. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Beck kijelentette, hogy a magyar—lengyel viszony továbbfej­lesztéséhez az összes lengyel politikai tényezők hozzájárultak. Szoros politikai és katonai kapcsolatok kiépítését, valamint a cseh­szlovákiai magyar és lengyel kisebbségek együttműködését kívánja. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ciano gróf szerint Olaszország kitart Magyarország mellett, a barátságot mélyíteni akarja, Jugoszláviával szemben Magyaror­szágot megvédi. A horizontális tengelyt elővigyázattal és lassan kell kiépíteni. A varsái magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A lengyel diplomácia legfontosabb feladata, Jugoszláviát és Romá­niát Magyarországnak megfelelő irányba befolyásolni. A külügyminiszter rendelete a berlini magyar követnek Közölje a külügyminisztériumban: Magyarország német, olasz és lengyel tanácsra, Jugoszláviával barátságos viszonyt, Romániával modus vivendit igyekszik teremteni, azonban ez csak mindhárom kisantant állam egységes hozzájárulásával lenne lehetséges; Jugoszláviával szemben külső nyomás szükséges, amire már a német kormányt felkérték; Romániával a tárgyalások folyamatban vannak, de a magyar kisebbségi kérdéssel kapcsolatos román ellen­állás miatt annak kimenetele bizonytalan. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A külügyminisztérium politikai osztályának vezetője közölte, hogy a Csehszlovákiában élő lengyel kisebbség részére olyan jogo­kat követelnek, amilyeneket Prága a németeknek és szlovákok­nak engedélyez. A Kárpát-Ukrajnával kapcsolatos akciókat Ma­gyarországnak engedik át; az erre vonatkozó részletek megbe­szélése céljából hasznos lenne, ha az ungvári (uzgorodi) konzu­luk Bakach-Bessenyeivel és Patakyval Bécsben tanácskozna. A varsói magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A prágai lengyel követ jelentése szerint a csehszlovákiai lengyel kisebbség tömörítése sikerült. A kisebbségi kérdésben az egységes fellépés sürgős szükségességét jelzi. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Az amerikai nagykövet nyilatkozata szerint, csehszlovák—német konfliktus esetében Anglia semleges marad, Franciaország komo­lyabb erőkifejtésre nem képes, Csehszlovákia háborús akció nélkül is elemeire bomlik. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Az a benyomása, hogy a Csehszlovákia elleni német politika egye­lőre az ország szétbomlasztására törekszik. A prágai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Ilodza csehszlovák miniszterelnök a Henlein-párt megbízottaival közölte, hogy az összes kisebbségi kérdéseket egy hónapon belül teljesen rendezni akarja. Henlein teljes autonómiát követel. 3 A müncheni egyezmény létrejötte 33

Next

/
Thumbnails
Contents