Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - III. Az Anschluss kihatása a közép-európai államokra; Magyarország és a kisantant közötti tárgyalások folytatása; a májusi csehszlovák válság (1938. március 16—május 30.)
következtetni, hogy belső fejlődés fogja a cseh kérdést megérlelni. Beck úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a német kormány is inkább ezt a fejlődést látná szívesen. Máris vannak jelek arra, hogy a szudéta németség mozgalmában a nemzeti szocialista célkitűzések helyett inkább az autonomista törekvésekre helyezik át a hangsúlyt. — Könny ren el lehet képzelni az események olyan alakulását, hogy a cseh kormány, esetleg már relative rövid időn belül kénytelen lesz engedni azoknak a követeléseknek, amelyek új választások megtartását sürgetik. A választások eredményeként viszont megtörténhetik, hogy a cseh köztársaság egyes terület-részei önállóan konstruálják meg képviseletüket, vagyis a cseh állam alkatelemeire hull szét. — Kérdés, hogy Románia és Jugoszlávia hogyan foglalnának állást ezekhez a fejleményekhez s kérdés az is, el lehetne-e fogadtatni velük e fejleményeknek azt a további konzekvenciáját, amely a lengyel érdekeknek és kívánságnak, de úgy 7 hiszi a magyar érdekeknek és kívánságnak is megfelel, nevezetesen, hogy a Kárpátaljai rutén földön át közös lengyel—magyar határt teremtsünk. — Kétségtelen, hogy ennek az acceptálása Románia számára elég súlyos áldozatot jelentene. De ezzel a tagadhatatlan áldozattal szemben áll Románia számára az az előny, hogy a területi változás révén közvetlenül Magyarország is bekapcsolódnék a védekezésbe minden olyan szándékkal vagy kísérlettel szemben, amellyel a Szovjet a megmaradó — Cseh köztársaságban előőrsöt vagy támpontot akarna magának teremteni. Magyarország újabb jelentékeny akadály volna a szovjet-orosz átvonulási kísérletek útjában, ami Románia biztonsága számára kétségkívül előny. — Részben a lengyel politika feladata, hogy r ezt román szövetségeseikkel megértessék s a lengyel kormány e feladat teljesítését vállalná is. — A román tényezők megfelelő felvilágosítását némileg megkönnyíti, hogy éppen a lengyel kormány s személy szerint ő maga (Arciszewski) volt az, aki ráirányította a románok figyelmét arra a cseh törekvésre, amely a bukovinai lengyel települések tervszerű elcsehesítésével és a cseh és tót települések megerősítésével Csehszlovákia és Szovjet-Oroszország között — ki tudja milyen messzemenő szándékokkal — román területen át akart összekötő hálózatot teremteni. — Ezt a cseh akciót sikerült leleplezni és sikerült a román kormányt meggyőzni arról, hogy Románia biztonságának érdekében — ami egyben érdeke Lengyelországnak is — ez akció folytatását feltétlenül meg kell akadályozni. — Román részről ezt végre megértették s ugyanezen a nyomon tovább haladva adott esetben meg kellene velük értetni azt is, hogy a cseh válság lefolyásának előbb vázolt következményeit acceptálják. — A lengyel kormányban és személy szerint benne (Arciszewskiben) megvan a legjobb szándék, hogy ebben az értelemben közreműködjenek. — Még csak azt kell velem közölnie, hogy Beck-től máris azt az utasítást kapta, hogy a magyar—román viszony ügy Tét állandóan a leggondosabb figyelemmel kísérje s tegyen meg mindent e viszony rendezésének érdekében. — A követ közléseit köszönettel tudomásul vettem, de az elmondottak megbeszélésébe nem bocsátkoztam bele. .333
