Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

94. 1937. IX. 27. Budapest 95. 193.7. X. 14. Prága 96. 1937. X. 19. Budapest 97. 1937. XII. 10. Genf 98. 1937. XII. 21. Budapest fejezte ki, hogy Magyarország és a három kisantant állam között nem sikerült Genfben normálisabb viszonyt teremteni; ez szerinte nem Csehszlovákián és Jugoszlávián múlott. Kijelentette, hogy igyekezni fognak jobb atmoszférát teremteni; Jugoszláviában ez már megtörtént; ha Románia nem hajlandó szövetséges társait követni, nélküle cselekszenek; Csehszlovákia már nem is kisebb szövetségeseire, hanem a nyugati demokrata hatalmakra támasz­kodik. Napijelentés Erdmannsdorff budapesti német követ és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Kánya közölte a német követtel: a genfi tárgyalások célja Magyar­ország és a kisantant államok közötti feszültség enyhítése; a magyar kisebbség kérdésében komoly gesztushoz ragaszkodott, és azt kérte, hogy a kisantant államok ennek megtörténte után spon­tán tegyenek nyilatkozatot a fegyverkezési egyenjogúság elisme­résére; Románia kevés hajlandóságot mutat a megegyezésre; ismertette a magyar kormány közeledési politikájának indító okait; kifejezésre juttatta, hogy előnyösnek tartaná, ha a bukaresti német követ útján Antonescut merev álláspontja feladására be­folyásolnák. Indokolta, hogy miért volt kénytelen nemcsak Belg­ráddal és Bukaresttel, hanem Prágával is tárgyalni. A német követ megígérte, hogy továbbítani fogja kormányához a románok befolyásolására tett indítványt. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Krofta dicsérte a magyar külügyminiszter magatartását a genfi megbeszélések alatt. A Sinaiában átadott magyar javaslatra vonat­kozó választ már csak Románia hozzájárulásának hiánya akadá­lyozza; Antonescu pozíciója megingott, távozásával számolni kell; igyekezni fognak a románokat a király útján megegyezésre befolyásolni; a románok a francia kormánynál Franciaország érdekeivel ellentétesnek állították be a megegyezést; ezt ő Párizs­ban ellensúlyozta. Napijelentés Kobr budapesti csehszlovák követ és Kánya magyar kül­ügyminiszter beszélgetéséről Kobr, a magyar fegyverkezési egyenjogúság de jure elismerését a kisantant államok nyilatkozataival gondolja megoldani; a kisebb­ségek ügyében az Egyesült Magyar Párt memorandumba foglalt követelései túlzottak, a csehszlovák kormány hajlandó a jogos igényeket fokozatosan kielégíteni, de beavatkozást nem enged­hetnek. Egyetértettek abban, hogy a politikai légkörnek még ja­vulnia kell. A tárgyalásoktól együttműködés nem várható, legfel­jebb a normális viszony kifejlődése. A Népszövetség mellett működő magyar képviselet ideiglenes ügyvivőjé­nek jelentése a külügyminiszternek Subotic jugoszláv követ, állandó genfi delegátus sajnálja, hogy az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre. Romániát nem lehetett engedékenységre kényszeríteni. Benyomása az, hogy a csehszlovákok — tekintettel a német veszélyre — messzemenő engedményekre hajlandók. A franciák is igyekeznek Romániát hajlékonyságra bírni. Jugoszlávia barátságos viszonyt óhajt Németországgal és Olaszországgal, de nem akar beilleszkedni a Berlin—Róma tengelybe. Napijelentés Kobr budapesti csehszlovák követ és Apor, a magyar kül­ügyminiszter állandó helyettese beszélgetéséről Kobr egyéni véleménye^ a kisebbségi kérdést Csehszlovákia érdekében meg kell oldani; Delbos látogatása után biztosra veszi 27

Next

/
Thumbnails
Contents