Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

99. 1937. XII. 22. Prága 100. 1938. I. 3. Budapest .101. 1938. I. 6. .. Róma 102. 1938. I. 6. Bukarest 103. 1938. I. 12. Berlin 104. 1938. I. 18. Varsó 105. 1938. I. 19. Berlin a csehszlovák—német viszony rendezését is; Magyarországgal a románok kikapcsolásával bilaterális alapon vagy Jugoszláviával együtt megegyezésre lehetne jutni. Apor kijelentette: magyar részről nincs záros határideje a tárgyalásoknak, de a végtelenségig nem hajlandók várni. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszernek Benes köztársasági elnök, Marek osztrák követet tájékoztatta Delbosszal folytatott tárgyalásainak mérlegéről: a francia—angol barátság szilárd; Párizs és London tárgyalásokat kezd Berlinnel, Csehszlovákia bevonásával; a kisebbségi kérdések nem képezhetik nemzetközi megbeszélések tárgyát. Delbos a középeurópai államok egyesülését szeretné, de ezt nem kezdeményezi; benyomása szerint Berlinnek sikerült Magyarországot a békés kiegyezés útjáról eltéríteni. A külügyminiszter számjeltávirata a bukaresti magyar követnek Közölje a román külügyminiszterrel, hogy nem tud Genfbe utazni, de nem akarja ezáltal a tárgyalásokat hátráltatni, ezért kéri, hogy a bukaresti követtel tárgyaljanak. Tisztázza: miként értelmezendő az a román kívánság, hogy a magyar—román viszonyt idegen elemek bevonása nélkül hozzák rendbe. A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Mussolini gróf Bethlennek kijelentette: Romániával csak Magyarország hozzájárulása esetében köt egyezményt; Berlinben tisztázni fogja a tengely viszonyát a dunai államokhoz és Magyarországhoz; meg akarja állapítani, hogy a jogosnak elismert magyar követeléseket hogyan támogatnák; szóba hozza Magyarország német, illetőleg olasz részről történő megsegítését csehszlovák vagy jugoszláv fegyveres támadás esetében. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A bukaresti olasz követ felhívta a román külügyminiszter figyelmét a magyar—román viszony rendezésének sürgősségére. A külügyminiszter szerint tárgyalásokra csak a választások után kerülhet sor; a követ véleménye az, hogy a románok az olasz beavatkozást ki akarják küszöbölni, és a tárgyalásokat számukra kedvezőbb időpontig igyekeznek elhalasztani. A berlini magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A berlini jugoszláv követ úgy nyilatkozott, hogy Jugoszlávia nyílt megállapodást nem köthet Magyarországgal, azonban a de facto jobb viszony létesítésének meg van a lehetősége. Stojadinovic Berlinben tartózkodik, és a magyar—jugoszláv viszonyról is eszmecserét folytat. Mackensen felhívta Hitler figyelmét a közbelépésre. A varsói magyar követ jelentése a külügyminiszternek Noël francia nagykövet Magyarország és a kisantant viszonyának rendezése kérdésében Csehszlovákia megegyezési készségét hangoztatta; Romániát illetőleg tartózkodóbb volt. Kobylanski nyilatkozatai: Franciaország Csehszlovákia súlyos helyzetét enyhíteni igyekszik, ezért a magyar—csehszlovák viszony megjavítására törekszik; Prága kénytelen lesz a szudétanémeteknek a legmesszebbmenő kedvezményeket megadni. Ez magával hozza a magyar és a szlovák kérdés rendezését, ami végül az állam széteséséhez vezet. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Beck lengyel külügyminiszter Berlinben Hitlerrel, Göringgel, Göbbelsszel és Neurath-tal megbeszéléseket folytatott. Leszögezték, hogy a danzigi kérdés a két állam viszonyát nem befolyásolhatja. Beck a Népszövetség működéséről elítélőleg nyilatkozott, de Lengyelország nem lép ki; biztató tünet, hogy Románia Szovjet28