Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

75. 1937. IV. 30. Berlin 76. 1937. V. 14. London 77. 1937. Y. 15. Prága 78. 1937. V. 27. Genf 79. 1937. V. 28. Genf 80. 1937. V. 31. Prága 81. 1937. VI. 1. Genf feltételéhez kötötte volna, addig a Magyarországgal való megegyezést a kisantant három állama együttes és egyidejű megállapodásától teszi függővé, és az egyenjogúság elismeréséért ellenszolgáltatást kíván. A berlini magyar követ jelentése a külügyminiszternek Neurath külügyminisztert tájékoztatta, hogy a kisantant belgrádi konferenciája után román és csehszlovák részről tiltakoztak az esetleges magyar—jugoszláv bilaterális szerződés ellen. Magyarország ezután csak a három kisantant állammal együttesen tárgyalhat. Neurath szerint Stojadinovic nem Románia és Csehszlovákia közbelépése következtében vonult vissza a Magyarországhoz való közeledés elől; az olasz—jugoszláv paktum hazai ellenzőinek fellépése miatt nem vállalhatta a magyar—jugoszláv megegyezés terhét. Napijelentés Beck lengyel és Kánya magyar külügyminiszter megbeszéléséről Beck bukaresti látogatása után közölte: Lengyelország viszonya Romániához javult; sikerült a román mérvadó köröket a Szovjetunió és Titulescu ellen hangolni. Romániában kifejezésre juttatták, hogy Lengyelország szívesen látná a magyar—román közeledést. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Krofta elismeri Magyarország fegyverkezési egyenjogúságra való jogát, de annak egyoldalú kinyilvánítását nem belyesli; az érdekelt, kormányokkal való előzetes megbeszélést ajánlja; a kisantanttal kötendő megnemtámadási szerződés Magyarország békés szándékáról tanúskodna. A Népszövetség mellett működő magyar képviselet vezetőjének jelentése a külügyminiszternek Eden közölte: a kisantant delegátusai felkérték, hogy Delbosszal együtt közvetítsen a Magyarországgal való viszony rendezése ügyében. Ezt elhárította és előreláthatólag Delbos követni fogja példáját. A közeledési szándékot egyébként szívesen látja és örülne, ha az eredményre vezetne. A követ felsorolta a közeledést akadályozó tényezőket, főként, hogy a kisantant államok az egyenjogúság kérdését feltételekhez kötik. Krofta úgy nyilatkozott, bogy a kisantant államok elismerik Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának erkölcsi jogosságát, de biztosítékot kívánnak; megnemtámadási szerződést vagy ilyen értelmű nyilatkozatot. A követ kifejtette, hogy a közeledés csak a fegyverkezési egyenjogúság feltételek nélküli elismerése után lehetséges. A Népszövetség mellett működő magyar képviselet vezetőjének számjeltávirata a külügyminiszternek Krofta a megnemtámadási szerződésről enyhébb formában nyilatkozott, de kérte, hogy e beszélgetést ne állítsák be formális javaslatként. ígérte a kisebbségi sérelmek orvoslását. A prágai magyar ideiglenes ügyvivő jelentése a külügyminiszternek Krofta a kisantant genfi tanácskozásairól tájékoztatta; megállapodtak, hogy a magyar fegyverkezési egyenjogúság kérdését a kisantant államokba akkreditált magyar diplomáciai képviselőkkel fogják megbeszélni. Az elismerés ellenében kérik: bilaterális megnemtámadási szerződés megkötését, a vegyes döntőbíróságok megszüntetését, a békeszerződés egyes, őket terhelő katonai záradékainak hatályon kívül helyezését. A Népszövetség mellett működő magyar képviselet ideiglenes ügyvivőjének jelentése a külügyminiszternek Közli, hogy Subotié, a Népszövetség mellett működő jugoszláv külképviselet delegátusa tudatta a genfi német főkonzullal, hogy 24