Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

82. 1937. VI. 10. Prága 83. 1937. VIII. 31. Sinaia 84. 1937. VIII. 31. Budapest 85. 1937. IX. 1. Sinaia 85a. Melléklet 86. 1937. IX. 1. Sinaia 87. 1937. IX. 2. Bukarest Jugoszlávia Magyarországgal való megegyezésre törekszik, ezáltal akar közelebb kerülni a Berlin—Róma tengelyhez. Jugoszlávia és Csehszlovákia felismerte, hogy a francia barátság nem sokat ér, ezért a magyar kérdésben komoly engedmények megtételére határozták el magukat. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek Kroftával közölte, hogy megnemtámadási nyilatkozat megtétele csak a kisantant államokban élő magyar kisebbségeknek adandó messzemenő engedmények után lehetséges. Krofta kijelentette, hogy Csehszlovákia nem teheti kisebbségi politikáját államközi megállapodások tárgyává. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Antonescu — a kisantant államainak jószándékát hangoztatva —felajánlotta a katonai egyenjogúság elismerését oly formában, hogy a kisantant államok ilyen nyilatkozatot tesznek, illetve a magyar kormány ily irányú deklarációját tudomásul veszik. A követ kijelentette, hogy Magyarország már fel van fegyverkezve, ennek legalizálására nincs túl nagy szükség. Javaslata: mindhárom kisantant állammal külön-külön jegyzőkönyvi megállapodás létesüljön, amelyben benne foglaltassék a fegyverkezési egyenjogúság elismerése, a kölcsönös megnemtámadási nyilatkozat és az, hogy valamennyi kisantant állam az országában élő kisebbségek vezetőivel érintkezésbe lép, kívánságaik meghallgatása végett. Antonescu a javaslatot fenntartásokkal megbeszélésre alkalmasnak minősítette és megígérte, hogy a jugoszláv és a csehszlovák külügyminiszterrel a kérdésről tárgyal. A követ az egyes kisebbségi sérelmek azonnali orvoslását kérte, Antonescu ezek részletes megbeszélése elől kitért. A külügyminiszter telefonszámjeltávirata a bukaresti magyar követnek Kánya jobb megoldásnak tartja, ha a békeszerződés katonai rendelkezéseinek megszűntét a kisantant önként nyilvánítja ki; hajlandó a viszonosság alapján mindhárom állam részére külön nyilatkozat megtételére; a kisebbségi kérdésben a kisantant államok jegyzékben juttassák kifejezésre, hogy a Magyarországhoz való jóviszony előmozdítása érdekében a jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően fognak eljárni; Magyarország a kisebbségekre vonatkozó nemzetközileg elfogadott összes kötelezettségeket betartja. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Néhány módosítással ismertette Stojadinoviccsal az Antonescunak átadott javaslatot, aki azt tárgyalási alapnak elfogadta; a továbbiakban Pál régensherceg dönt. Magyyarország és a kisantant megegyezésére vonatkozó magyar jegyzőkönyv-tervezet A tervezet tartalmazza Magyarország katonai egyenjogúságának a kisantant által való elismerését; a kölcsönös megnemtámadási nyilatkozatot; a kisebbségi kérdésben támasztott magyar követelések elintézését. A bukaresti magyar követ jelentése a külügyminiszternek Krofta csehszlovák külügyminiszter járható útnak minősítette az Antonescunak átadott javaslatot. Megjegyezte, hogy a kisebbségi kérdés csak Romániának okoz nehézséget. A Magyarországon lakó szlovákok kisebbségi jogainak jegyzőkönyvben kifejezett biztosítását kívánja. A javaslatot tárgyalási alapul elfogadta, a továbbiakat a köztársasági elnök hozzájárulásától tette függővé. A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A román külügyminiszter — Bossy budapesti román követ útján —közölte, hogy a kisantant külügyminisztereivel áttanulmányozta a 25