Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - II. Tárgyalások Magyarország és a kisantant között; a sinaiai konferencia; a genfi megbeszélések (1937. január 1—-1938. március 12.)

nám — mondottam —, ha a kisentente emez álláspontja mellett kitartana, mert ez engem esetleg arra kényszeríthetne, hogy hasonló módon járjak el. Amennyiben erre a lépésre határoznám el magam, határozottan számíthatok összes barátaim támogatására. Yukcevic követ eme nyilatkozatomra szinte elképedve odanyilatkozott, hogy ez az eljárás teljesen lerontaná a magyar-jugoszláv viszonyban beállott javulást és mind a három kis-entente államban óriási felháborodást váltana ki. Végül hozzáfűzte, hogy amennyiben ez bekövetkeznék, szeretné, ha jugoszláv követi minőségében már nem tartózkodna Budapesten. Küm. pol. 1937—7/7—1433. Sokszorosított másolat. 75. A BERLINI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Berlin, 1937. április 30. 75/pol. — 1937. Szigorúan bizalmas! Mint más úton már jelentettem volt, Neurath bárót folyó hó 22.-én Röder honvédelmi miniszter úr tiszteletére adott estebédjén nagy vonásokban tájékoztattam Nagyméltóságod fenti rendeletében foglaltakról,

5

1 egyúttal megemlítve még azt is, hogy a jelek szerint a románok eddig tapasztalt tárgyalási hajlandósága is megszűnt, vagyis, hogy azok a magyar—román beszélgetések, amelyekről őt január óta folytatólagosan tájékoztattam, a kis entente belgrádi konferenciája után

5

2 szintén megakadtak. Tegnap azután alkalmam nyílt arra, hogy részletesebben beszéljek vele a kérdésről. Hangsúlyoztam előtte Nagyméltóságodnak azt a benyomását, hogy Sztojadinovic a kis entente másik két államának nyomására tért ki egyelőre a további tárgyalás elől és hogy Nagyméltóságodnak authentikus forrásból származó információi vannak, hogy Antonescu és Krofta, bár utólag jóváhagyták az olasz—jugoszláv szerződést, azonban a leghatározottabban tiltakoztak egy esetleges bilaterális magyar—jugoszláv szerződés ellen. A helyzet teliát úgy látszik az, hogy ha Magyarország a jelzett irányban valamit el akar érni, a jövőben csak mind a három állammal együtt tárgyalhatna. (Ezen megjegyzést már az április 16.-i levél szellemében tettem.)

5

3 Fentiekkel kapcsolatban kérdést intéztem Neurath báróhoz, hogy mik az értesülései a belgrádi konferenciáról. A birodalmi külügyminiszter 5

1 Az iraton nincs feltüntetve a rendelet száma, amelyre a követ hivatkozik. Valószínű Kánya külügyminiszter április 9-i utasításáról van szó. Lásd e kötet 72. sz. iratát. 5

2 1937. április 27-én Belgrádban kisantant-konferencia zajlott le. A konferencián résztvevő csehszlovák és román külügyminiszter elítélte Jugoszlávia eljárását a jugoszláv— bolgár és jugoszláv—olasz különmegegyezés kérdésében; keresztül vitték, hogy a konferencia kimondta: A kisantant tagállamai hasonló megegyezést Magyarországgal csak a három állam tanácskozása és beleegyezése után köthetnek. 6

3 A levél tartalmát nem sikerült megállapítani. .218