Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet

Iratok - I. A Rajna-vidék megszállása és kihatása; Magyarország és a kisantant kapcsolatainak alakulása (1936. március 11—december 23.)

értelemben nyilatkozott, mint azt március 21-én kelt magánlevelemben jelentettem.

5

6 b) A római paktumhoz való csatlakozás Németország szempontjából nem jöhet egyelőre tekintetbe, dacára az általam behatóan előadott okfejtéseknek. Ezt Németország elsősorban Angliára való tekintettel nem teheti meg. Szüksége van és lesz még hosszabb időn át Anglia támogatására s a jövőben is, mint újból láttam, Angliában reménykednek ! Amíg tehát az olasz — angol feszültség fennáll, semmi kilátás nincsen, hogy Németország a római paktumhoz való csatlakozás kérdésével foglalkozzék. De egyébként is itt van még az osztrák kérdés, v. Bülow Nagyméltóságod érveléseit megértéssel fogadta, de a már ismételten jelentett okokból nem tart egy német — osztrák enyhülést lehetségesnek — legalább egyelőre nem. Itt talán érdekes megemlíteni, hogy a napokban felkeresett engem Glaise von Horstenau osztrák Staatsrat, ny. tábornok, volt hadiiskolás évfolyamtársam, aki nagynémet beállítású s aki Tauschitz előtt berlini osztrák követnek is ki volt már szemelve. Glaise, mint haditörténész, itt előadást tartott Prinz Eugenről s ez alkalmat fölhasználta arra, hogy Neurath bárót, Göringet, Bülow-t, stb. kiket korábbi időből ismert, felkeresse és velük az osztrák—német kérdésről a kibékülés irányában eszmecserét folytasson. Glaise szerint Schuschnigg tud utazásáról, de tőle állítólag hivatalos megbízatása nem volt. Megállapította, hogy egy német — osztrák détente tényleg nem nagyon kilátásos. Felvetette azon gondolatot, hogy Ausztriában egy „nemzeti ellenzéket" kellene létesíteni, illetőleg eltűrni, mely megoldás, mint első lépés, szerinte itt Berlinben tetszésre talált. Erről Schuschniggal beszélni fog. De nincs sok reménye. Schuschniggot nem tartja nagy államférfinak, nincs lendülete, nem népszerű. Papén

5

7 működését reménytelennek tartja. Azt hiszi, hogy neki elsősorban a klérust kellene megnyernie, de ez utóbbi teljesen távoltartja magától Papent. Hornbostel^

8 és Ludwigot

59 a legnagyobb akadálynak tartja az osztrák német kérdés szempontjából. c) Fenti rövid kitérés után folytatom v. Bülow államtitkárral való megbeszélésem reánk nézve legfontosabb részét, vagyis hogy a német kormány hajlandó volna-e Magyarország felé egy félre nem érthető barátságos gesztust tenni abban az esetben, ha kényszerhelyzetében nem tudna a szóbanforgó és lehetőleg rövid időre korlátozott cseh megnemtámadási szerződés elől kitérni. v. Bülow államtitkár tudomásul vette Nagyméltóságod azon elgondolását, hogy 1.) velünk egy barátsági szerződést kiegészítve egy konzultatív egyezményt kössenek, avagy, ha ez nem volna lehetséges úgy 2.) kimondottan Németország kezdeményezésére egy barátsági szerződést kötnének velünk, melyet a német külügyminister Budapesten 5

6 A levél nem található a külügyminisztérium iratai között. Sztójay, berlini magyar követ Bülow államtitkárral e kérdésről folytatott beszélgetéséről március 21-én számjeltáviratot is küldött a külügyminiszternek. Lásd e kötet 6. sz. iratát. 5

7 Papén, Franz, bécsi német nagykövet. 6

8 Hornbostel, Theodor, az osztrák kancellári hivatal külügyi osztályának vezetője. 5

S Ludwig, Eduard, az osztrák sajtószolgálat vezetője. 124